kóter jelentése

  • fogda, dutyi
  • bajor-osztrák kotter ‘ketrec’ ← német Kotter ‘viskó’ ← alnémet Kote ‘ua.’

További hasznos idegen szavak

partvis

  • kefesöprű
  • ausztriai német Bartwischnémet Borstwisch ‘ua.’: Borst ‘sörte’ | Wisch ‘szalmacsutak’ ← wischen ‘töröl, súrol’

propulzió

  • fizika előrehajtás, mozgatás
  • műszaki jármű előrehaladását biztosító energiaátalakító folyamat
  • orvosi előredőlés járáskor
  • tudományos latin propulsio ‘ua.’ ← propellere, propulsum ‘előrehajt’: latin pro- ‘előre’ | pellere ‘lök’
  • lásd még: propelláns
A kóter és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

kometabolizmus

  • biológia egyes mikroorganizmusok olyan vegyi ténykedése, amelynek termékét sem táplálékként, sem testépítő anyagként nem használják fel
  • latin co(n)- ‘össze, együtt’ | lásd még: metabolizmus

didaktika

  • oktatás oktatástan, az oktatás elmélete
  • német Didaktik ‘ua.’ ← görög didaktiké (tekhné) ‘oktatási (mesterség, tudomány)’ lásd még: didaktikus

cimol

  • kémia benzolszármazék, kellemes illatú folyadék, illóolajokban fordul elő
  • tudományos latin cymol ‘ua.’: görög küma ‘hullám’ | latin ol(eum) ‘olaj’

kassziterit

  • ásványtan ónkő, óndioxid, az ón legfontosabb ércásványa
  • angol cassiterite ‘ua.’: görög kassziterosz ‘ón’ | -it (ásványra utaló toldalék)

antidinasztikus

  • politika a dinasztiával szembeszegülő, az ellen küzdő
  • lásd még: anti-, dinasztikus

laikus

  • vallás nem egyházi kötelékbe tartozó (személy)
  • vallás az egyházi rendet föl nem vett (szerzetes)
  • orvosi, jogtudomány nem szakképzett, hozzá nem értő, kívülálló
  • átvitt értelemben avatatlan, botcsinálta, kontár (személy)
  • középkori latin laicus ‘a köznéphez tartozó, világi’ ← görög laikosz ‘ua.’ ← laosz ‘nép’

szofizma

  • álbölcsesség
  • megtévesztő szándékú, formailag hibátlan, de önmagának ellentmondó érvelés
  • latin sophismagörög szophiszma ‘ua.’, eredetileg ‘ügyes terv, ötlet’ ← szophidzó ‘bölcsen kigondol, kieszel’ ← szophia ‘bölcsesség, ügyesség’

duktus

  • földmérő vonalzója
  • kézírásban a sorok vonalvezetése
  • latin ductus ‘ua.’, lásd ott

entoderma

  • anatómia csírahártya
  • tudományos latin, ‘ua.’: görög entosz ‘belül’ | derma ‘bőr’

heterofília

  • szociológia valamely egyénnek számos és tartós kapcsolata eltérő társadalmi helyzetűekkel
  • angol heterophilia ‘ua.’, tkp. ‘mások kedvelése’: görög heterosz ‘másik, más’ | philó ‘kedvel’

szimbiózis

  • biológia különböző fajú élőlények kölcsönösen előnyös együttélése
  • átvitt értelemben együttélés, összefonódás
  • tudományos latin symbiosisgörög szümbioszisz ‘együttélés’, lásd még: szimbionta

Deo favente

  • ha Isten is úgy akarja
  • latin, ‘ha Isten kedvez, kegyes’: Deus ‘Isten’ | favere ‘kedvez’
  • lásd még: faun, favorit, főn

ad litteram

  • betű szerint, betűhíven
  • latin, ‘ua.’: ad ‘-hoz’ | littera ‘betű’

habilitál

  • tudomány képesít, doktori vagy magántanári címet, tudományos fokozatot odaítél
  • tudomány ilyen címre vagy fokozatra pályázik
  • középkori latin habilitare ‘alkalmassá tesz’ ← latin habilitas ‘ügyesség, alkalmasság’ ← habilis ‘ügyes, alkalmas’ ← habere ‘tart, bír’
  • lásd még: debilis, habeas corpus, habitat, habitus, inhibíció, rehabilitál