akcentuál jelentése

  • nyomatékkal említ, fontosságát kiemeli (vminek)
  • nyelvtan hangsúlyoz
  • német akzentuierenfrancia accentuer ‘ua.’, lásd még: akcentus

További hasznos idegen szavak

kalligramma

  • művészi igénnyel, díszesen rajzolt betűkkel készült rövidebb szöveg (különösen a keleti írásokban)
  • irodalom képvers, egy kép vonalai mentén elhelyezett sorokból álló költemény
  • francia calligramme ‘ua.’: görög kallosz ‘szépség’ | lásd még: gram(ma)
A akcentuál és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

bratyizik

  • bizalmas pajtáskodik, haverkodik, bizalmaskodik
  • szlkmegszólító eset brate kiejtése: bratye ‘testvérem’ ← brat ‘fivér’

adenektópia

  • anatómia mirigy szabálytalan elhelyezkedése
  • tudományos latin adenectopia ‘ua.’: görög adén, adenosz ‘mirigy’ | ek- ‘el, félre’ | toposz ‘hely’

fonticula

reis

kiejtése: rejs
  • régi portugál és brazíliai pénznem
  • portugál, a lásd még: real2 régi többese (ma reais)
  • lásd még: regále, milreis

gázel

  • irodalom szerelmes tárgyú arab lírai költemény
  • irodalom arab metrumú, 10–30 sornyi, strófatagolás nélküli perzsa lírai versforma
  • német Gaselarab ghazal ‘ua.’ ← ghazila ‘szerelmesen cseveg, enyeleg’

minestra

kiejtése: minesztra
  • konyhaművészet olasz zöldségleves
  • olasz, ‘ua.’ ← északol minestrare ‘felszolgál’ ← olasz, latin ministrare ‘szolgál’, lásd még: miniszter

liddit

  • kémia pikrinsav, hatásos robbanószer
  • angol lyddit ‘ua.’ ← Lydd, dél-angliai város (ahol először gyártották)

château

kiejtése: sató
  • (francia) kastély
  • nagyobb francia szőlőbirtok, borpincészet, amelynek megnevezése a boron is szerepel mint az eredetiség garanciája (pl. Château Lafitte)
  • francia, ‘ua.’, ← latin castellum, lásd ott

ben marcato

kiejtése: ben markátó
  • zene kiemelve, a ritmust hangsúlyozva (adandó elő)
  • olasz, ‘ua.’: ben(e)latin bene ‘jól’ ← bonus ‘jó’ | marcare ‘jelez, nyomatékoz’, lásd még: markáns

hungarus

  • történelem a történelmi Magyarország lakója, ott élt személy, etnikai hovatartozásától eltekintve
  • latin Hungarus, eredetileg Ungarus ‘magyar’ ← török ongur, onogur (törökös nép, amellyel az idegen történetírók a 6. század óta ismételten összetévesztették a magyarokat), tkp. ‘tíz ogur törzs népe’: on ‘tíz’ | ogur ‘törökös néptörzs’

svelto

kiejtése: zveltó
  • zene szabadon, fesztelenül, elevenen
  • olasz, ‘fürge, eleven’, eredetileg ‘karcsú’, tkp. ‘tépett’ ← svellere, svelto ‘kitép, megkopaszt’: s-latin ex- ‘ki’ | latin vellere ‘tép’

artisztikus

  • művészi, művészies, megformált, jól formált
  • francia artistique ‘ua.’, lásd még: artista

kazein

  • kémia a tej fehérjeállományának legfőbb alkotó eleme
  • hidegenyv, túróból készített ragasztó
  • tudományos latin casein ‘ua.’: caseus ‘sajt’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

korzó

  • sétány, széles városi sétaút
  • olasz corso ‘széles városi kocsiút, sétány’, eredetileg ‘futás, felvonulás’ ← latin cursus ‘futás, verseny, pálya’ ← currere ‘fut’
  • lásd még: kurrens