akcentus jelentése
nyelvtan ejtésmód
nyelvtan kiejtésbeli sajátság (amely nem tökéletes az adott nyelv normái szerint, s ezzel elárulja az idegen eredetet)
nyelvtan, zene hangsúly, nyomaték
nyelvtan a hangsúly jele írott szövegben
nyelvtan ékezet
latin accentus ‘hangsúly’ ← accinere, accentum , tkp. ad-cinere ‘hangsúlyoz’: ad- ‘hozzá’ | canere, (ce)cini ‘hangot ad, énekel’
lásd még: kántál
További hasznos idegen szavak
csillagászat napközel, a bolygók pályájának a Nap középpontjához legközelebb eső pontja
latin perihelium ‘ua.’: lásd még: peri- | görög héliosz ‘nap’
2
játék kétszemélyes kártyajáték
német Pikett ← francia piquet ‘ua.’ ← pique ‘pikk mint kártyaszín’, lásd még: pikk
A akcentus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
tudomány módosító tényező vagy anyag
tudományos latin modificator ‘ua.’, lásd még: modifikál
üzletszerűen folytatott szajhálkodás
átvitt értelemben erkölcsi vagy szellemi értékek áruba bocsátása
latin prostitutio ‘ua.’, lásd még: prostituál
földön kívüli
német extraterrestrisch ‘ua.’: lásd még: extra | latin terrestris ‘földi’ ← terra ‘föld’
orvosi foszfátvérűség, foszfátok jelenléte a vérben
tudományos latin phosphataemia ‘ua.’: lásd még: foszfát | görög haima ‘vér’
biológia vezértestecske, a sejtmag osztódásakor kettéváló parányi sejtszerv
angol centrosome ‘ua.’: lásd még: centrum | görög szóma ‘test’
nyelvtan írásban csak egyetlen helyen előforduló, ezért sokszor megfejthetetlen jelentésű szó, pl. a magyar kangrez a Tihanyi Alapítólevélben
irodalom egy költő vagy író által kiötlött s általa is csak egyszer használt szókapcsolat, szóösszetétel pl. a fölszánt (értsd: fölesküdött és elszánt) poéta ceruza Adynál
görög , ‘egyszer kimondott dolog’: hapax ‘egyszer’ | legomenosz ‘(ki)mondott’ ← legó ‘mond’
vadorzó
német Raubschütz ‘ua.’: rauben ‘rabol’ | Schütz(e) ‘vadász’ ← ófelnémet skuzzo ‘ua.’, tkp. ‘lövő’ ← ófelnémet skiozan ‘lő’ (mai német schiessen )
lásd még: raubritter
lélektan írászavar, az írásképesség zavara agykérgi rendellenesség folytán
tudományos latin dysgraphia ‘ua.’: görög düsz- ‘rosszul, hibásan’ | graphó ‘ír’
felosztás, szétosztás
újkori latin departitio ‘ua.’: de- ‘el | partire, partitum ‘feloszt, eloszt’ ← pars, partis ‘rész’
biológia a külvilágból érkező ingerületek fogadására alkalmas (szerv)
angol exteroreceptive ‘ua.’: latin exter ‘külső’ | lásd még: receptív
nyelvtan értelmező jelző
hozzátétel
latin appositio , tkp. ad-positio ‘hozzátétel’: ad- ‘hozzá’ | ponere, positum ‘tesz’
+ csalafintaság, szélhámosság
késő latin impostura ‘ua.’, lásd még: imposztor
anatómia a nyúltvelőhöz tartozó
tudományos latin bulbaris ‘ua.’ ← bulbus ‘nyúltvelő’, eredetileg ‘hagyma’