inulin jelentése

  • biokémia szükség esetén gyümölcscukorrá lebomló poliszacharid, sok növény tartalék tápanyaga, amely pl. föld alatti gumókban halmozódik fel
  • angol inulin ‘ua.’: latin inula ‘örvénygyökér’ (először ebből állították elő) | -in (vegyületre utaló toldalék

További hasznos idegen szavak

monotheletizmus

  • vallás ókori keresztény eretnekség, amely a monofiziták álláspontján enyhítve elismerte Krisztus két természetét, de csak egyetlen (isteni) akaratot tételezett fel benne
  • tudományos latin monotheletismus ‘ua.’: lásd még: mono- | görög thelétész ‘akaró’ ← theléma ‘akarat’ | lásd még: -izmus

celebritás

  • híresség, előkelőség, nevezetes személy
  • latin, ‘ua.’ ← celeber, celebris ‘ünnepelt, híres’
A inulin és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

idiopátia

  • orvosi önmagától, külső ok nélkül kialakult betegség
  • tudományos latin idiopathia ‘ua.’: görög idiosz ‘külön, saját’ | pathosz ‘szenvedés, betegség’

hidrosztatikus

  • fizika a hidrosztatikával kapcsolatos, azon alapuló
  • német hydrostatisch ‘ua.’, lásd még: hidrosztatika

szenzoriális vagy szenzorikus

  • biológia érzékszervi
  • angol sensorial, német sensorisch ‘ua.’, lásd még: szenzor

szideroszóma

  • biológia vastartalmú szemcse a citoplazmában
  • görög szidérosz ‘vas’ | szóma ‘test’

pertraktál

  • alaposan megbeszél
  • kitereget, megtárgyal
  • latin pertractare ‘körültapogat, megvizsgál, megtárgyal’: per- ‘körül, át’ | gyakorító tractare ‘érint, tapint’ ← trahere, tractum ‘húz’

pozitúra

  • (furcsa) testhelyzet
  • mesterkélt, színpadias testtartás
  • latin positura ‘ua.’ ← ponere, positum ‘elhelyez’
  • lásd még: ponál

buffó

  • színház komikus szerepeket alakító színész
  • zene ilyen szerepekre való (operaénekes), ennek hangfaja, szerepköre, pl. buffó tenor
  • olasz buffo ‘mókás, mulatságos’ ← buffa ‘bohóctréfa’, tkp. ‘az arc felfújása’ ← hangutánó szó buffare ‘fúj (szél), felfúj’

oblong(um)

  • matematika derékszögű négyszög, téglalap
  • latin oblongus ‘hosszúkás’: ob- ‘meg-, el-’ | longus ‘hosszú’

izopiknikus

  • meteorológia a légkör azonos sűrűségű pontjai által alkotott (felület)
  • német isopyknisch ‘ua.’: görög iszosz ‘azonos, egyenlő’ | görög püknosz ‘sűrű’

ambitus

  • történelem hivatalra pályázó kortesútja az ókori Rómában
  • zene hangterjedelem, egy hangszer legmagasabb és legmélyebb hangja közötti távolság
  • latin ambitus ‘körüljárás’, lásd még: ambíció

respirál

  • orvosi lélegzik
  • + kifújja magát, fellélegzik
  • latin respirare, respiratum ‘kilehel, lélegzik, fellélegzik’: re- ‘újra’ | spirare ‘lehel, lélegzik’

bas-bleu

biotípus

  • biológia egy fajon belül egyedi sajátságok révén elkülönülő kisebb populáció
  • lásd még: bio-, típus

longa

  • zene hosszú hang a középkori, ún. menzurális hangjegyírásban
  • latin (vox) longa ‘hosszú (hang)’ ← longus ‘hosszú’

pentasztülosz

  • építészet keskenyebb homlokzatán ötoszlopos ókori görög templom
  • lásd még: penta- | görög sztülosz ‘oszlop’