imprudencia jelentése

  • meggondolatlanság, óvatlanság
  • latin imprudentia ‘ua.’, lásd még: imprudens

További hasznos idegen szavak

hors d’oeuvre

kiejtése: ordővr
  • konyhaművészet előétel, étvágygerjesztő falatok, ízelítő
  • francia, ‘ua.’, tkp. ‘az alkotáson (ti. a főétkezésen) kívüli dolog’: horslatin foras ‘kinn, kívül’ | oeuvre ‘mű’ ← latin opus, operis ‘ua.’

generozitás

  • nagylelkűség, nagyvonalúság, bőkezűség
  • francia générosité ‘ua.’, lásd még: generózus
A imprudencia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

cerebraszténia

  • orvosi elmegyengeség
  • tudományos latin cerebrasthenia ‘ua.’: cerebrum ‘agy’ | görög aszthenosz ‘erőtlen’, lásd még: aszténia

hexasztülosz

  • építészet két keskenyebb oldalán hat-hat oszlopos ókori görög templom vagy más épület
  • görög, ‘ua.’: hex(a) ‘hat’ | sztülosz ‘oszlop’

metallokeramika

  • műszaki fémkerámia, porkohászat, fém és nem fémes anyag porából magas hőfokon sajtolt, nagy szilárdságú anyag
  • lásd még: metallum, kerámia

próféta

  • vallás az isteni akarat közvetítője, Isten kiválasztott embere
  • jós, látnok, jövendőmondó
  • átvitt értelemben új tan megszállott hirdetője
  • latin prophetagörög prophétész ‘hírnök, tolmács, szószóló, jós’: pro- ‘-ért, helyett’ | phémi ‘szól’

belletrisztikus

  • irodalom a belletrisztikával kapcsolatos
  • német belletristisch ‘ua.’, lásd még: belletrisztika

maîtresse

mezüze

  • vallás 22 soros bibliai szövegrészletet tartalmazó kis tekercs tokban, amelyet vallásos zsidók a bejárati ajtó jobb félfájára erősítenek, és belépéskor megérintenek
  • héber mezuzo ‘ua.’, tkp. ‘ajtófélfa’

fotokémia

  • tudomány a fény okozta vegyi folyamatokkal foglalkozó tudományág
  • lásd még: foto-, kémia

iambosz

hungarus

  • történelem a történelmi Magyarország lakója, ott élt személy, etnikai hovatartozásától eltekintve
  • latin Hungarus, eredetileg Ungarus ‘magyar’ ← török ongur, onogur (törökös nép, amellyel az idegen történetírók a 6. század óta ismételten összetévesztették a magyarokat), tkp. ‘tíz ogur törzs népe’: on ‘tíz’ | ogur ‘törökös néptörzs’

cönobita

  • vallás kora középkori keresztény szerzetes-remete Egyiptomban
  • latin coenobitagörög koinobitész ‘közös életet élő’: koinosz ‘közös’ | biosz ‘élet’ ← bioó ‘él’

encolpium

kiejtése: enkolpium
  • művészet ereklyét vagy szentírási idézetet tartalmazó, nyakba akasztva hordott ókori s kora középkori nemesfém szelence
  • latin, ‘ua.’ ← görög enkolpion ‘szelence, amulett’ ← enkolpidzomai ‘magába fogad’: en- ‘benne’ | kolposz ‘öböl’

etno-

  • (tudományos összetételek előtagjaként) egy adott néppel, népcsoporttal kapcsolatos
  • görög ethnosz ‘nép, népfaj, törzs’