implikál jelentése

  • magában foglal, magába zár
  • maga után von, feltételez
  • összeszövődik (vmivel)
  • latin implicare, implicatum, tkp. in-plicare ‘befon, belebonyolít’: in- ‘bele’ | plicare ‘hajt, rétegez’
  • lásd még: komplikál

További hasznos idegen szavak

organizál

  • szervez, létrehoz, megalakít
  • rendszerez, rendez
  • német organisieren ← francia organiser ‘ua.’, lásd még: orgánum

preglaciális

A implikál és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

enkefalizáció

  • biológia az agyvelő kialakulása a törzsfejlődés során
  • biológia az agyvelő fokozatosan növekvő kontrollja az idegrendszer működése felett
  • tudományos latin encephalisatio ‘ua.’ ← görög enkephalosz ‘agy’: en- ‘benne’ | kephalé ‘koponya’

endophyta

kiejtése: endofita
  • biológia kőzetekben vagy gazdaszervezet belsejében élő alacsonyrendű növény
  • tudományos latin, ‘ua.’: lásd még: endo- | görög phüton ‘növény’ ← phüó ‘sarjad’

malokklúzió

  • orvosi a két fogsor hibás záródása
  • tudományos latin malocclusio ‘ua.’: male ‘rosszul’ ← malus ‘rossz’ | lásd még: okklúzió
  • lásd még: malum

adekvál

  • kiegyenlít, elsimít, eligazít
  • latin adaequare, adaequatum ‘egyenlővé tesz’: ad- ‘hozzá’ | aequare ‘(ki)egyenlít’ ← aequus ‘egyenlő’
  • lásd még: ekvátor

exobiológia

  • biológia a Földön kívüli élet lehetséges formáit kutató résztudomány
  • lásd még: exo-, biológia

narráció

  • irodalom elbeszélés
  • irodalom irodalmi mű elbeszélő része, eleme
  • retorika a szónoklatnak a megjelölt tárgyat kifejtő és részletező szakasza
  • történelem középkori oklevelekben a kibocsátás (pl. adományozás) indoklását és előzményeit kifejtő, olykor terjedelmes elbeszéléssé kerekedő szakasz
  • tudományos latin narratio ‘ua.’ ← narrare, narratum ‘elbeszél, tudtul ad’ ← (g)narus ‘(vmit) tudó, ismerő’

dharmaszutra

  • irodalom vallási törvények gyűjteménye mint ősi indiai irodalmi forma
  • szanszkrit, ‘a törvény vezérfonala’

lénia

  • vonalzó
  • nyomdászat hosszabb vonal nyomtatott oldalon
  • latin linea ‘vonal’, lásd ott

apostol

  • vallás Jézus 12 tanítványának egyike
  • vallás nagy tömegeket keresztény hitre térítő személy
  • átvitt értelemben valamely tan odaadó és sikeres hirdetője
  • latin apostolus ← görög aposztolosz ‘ua.’, tkp. ‘küldött, követ’ ← aposztelló ‘elküld’: apo- ‘el’ | sztelló ‘küld’

agglutináció

  • biológia sejtes elemek kicsapódása ellenanyag hatására
  • összesűrűsödés, összetapadás
  • nyelvtan ragozás a tőalak lényegi változása nélkül
  • latin agglutinatio ‘ragasztás’, lásd még: agglutinál

fotokinézis

haplofázis

  • biológia az az életszakasz valamely élőlény fejlődésében, amelyet haploid kromoszómaszám jellemez
  • görög haplusz ‘egyszer’ | lásd még: fázis