hérosz jelentése

  • mitológia félisten, isteni származású hős a görög hitregékben
  • átvitt értelemben hős (harcos)
  • latin herosgörög hérósz ‘ua.’

További hasznos idegen szavak

elektrokardiográfia

  • orvosi az elektrokardiográffal végzett vizsgálat, ennek elmélete, módszere
  • angol electrocardiography ‘ua.’, lásd még: elektrokardiográf

pszichopata

  • kóros lelki alkatú személy
  • német Psychopath ‘ua.’, lásd még: pszichopátia
A hérosz és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

organo-

  • (tudományos szóösszetételek előtagjaként) szervi, a szervekkel vagy a szervezettel kapcsolatos
  • szerves
  • latin organum ‘szerv’, lásd még: orgánum

szénium

  • orvosi az öregkorra jellemző testi és lelki állapot
  • tudományos latin senium ‘ua.’ ← senex, senis ‘öreg’
  • lásd még: szenior

abulia

  • orvosi kóros akarathiány, akarattalanság
  • tudományos latin, gör, ‘ua.’: a- ‘nem’ | bulé ‘akarat

foederatio

amfigónia

  • biológia ivaros szaporodás pete és hím ivarsejt egyesülésével
  • német Amphigonie ‘ua.’: lásd még: ampfi- | görög gonosz ‘házasság’

auxológia

  • orvosi az emberi növekedéssel, a testi fejlődésével és az arra ható tényezőkkel foglalkozó tudományág
  • tudományos latin, ‘ua.’: görög auxé ‘növekedés’ | lásd még: -lógia

mercerizál

  • textilipar lúgos oldatban kezelve lágyít, selymes fényűvé tesz (fonalat, szövetet)
  • angol mercerize ‘ua.’ ← az angol J. Mercer takács nevéből

plusquamperfectum

kiejtése: pluszkvamperfektum
  • nyelvtan régmúlt, a főmondatban szereplőnél korábban lezárult múlt
  • latin, ‘ua.’, tkp. ‘több, mint befejezett’: plus ‘több’ | quam ‘mint’ | perfectus ‘befejezett’, lásd még: perfekt

pulpitisz

  • orvosi fogbélgyulladás
  • tudományos latin pulpitis ‘ua.’: lásd még: pulpa | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

szektariánus

  • vallás valamely szekta tagja, híve
  • átvitt értelemben elhajló, elvakult, vakbuzgó
  • újkori latin sectarianus ‘szektához tartozó’, lásd még: szekta

prakticista

  • főnév a prakticizmus vallója
  • melléknév a prakticizmus alapján álló
  • német Praktizist ‘ua.’, lásd még: prakticizmus

fisztulázik

  • fejhangon énekel
  • bizalmas sápítozik, sipákol
  • lásd még: fisztula

genius loci

kiejtése: géniusz loci
  • egy városban, házban vagy szűkebb környezetben érezhető sajátos légkör, hangulat, amely a hozzá fűződő történelmi és kulturális emlékekből és értékekből áll össze
  • latin, ‘a hely szelleme, egy adott helyet lakó és azt védő szellemlény’: lásd még: géniusz | latin locus ‘hely’