glaubersó jelentése

  • kémia kristályos nátriumszulfát, enyhe hashajtó
  • Johann R. Glauber német gyógyszerész nevéből

További hasznos idegen szavak

preglaciális

korrepetitor

  • oktatás házitanító, magántanító
  • zene énekeseknek szerepüket betanító és őket zongorán kísérő zenész
  • német Korrepetitor ‘ua.’, lásd még: korrepetál
A glaubersó és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

spektrumanalízis

  • informatika jel vagy áramkör frekvenciaspektrumának műszeres meghatározása
  • lásd még: spektrum, analízis

muníció

  • katonai lőszerkészlet, utánpótlás
  • katonai hadi fölszerelés
  • átvitt értelemben készlet, tartalék
  • német Munition ‘ua.’ ← francia munition (de guerre) ‘(hadi)anyag’ ← latin munitio ‘erősség, vár, sánc’ ← munire, munitum ‘falat épít, megerősít’ ← moenia ‘városfal’

lamentábilis

  • siralmas, szánalomra méltó
  • latin lamentabilis ‘ua.’, lásd még: lamentál

kondukció

notáció

  • tudomány jelölés, jelölési rendszer
  • zene hangjegyírás
  • latin notatio ‘ua.’ ← notare, notatum ‘feljegyez’, lásd még: nótárius

actum ut supra

kiejtése: aktum ut szupra
  • hivatalos kelt mint fent (régi keltezési formula)
  • latin, ‘ua.’: actum ‘megtéve, elvégezve’ ← agere, actum ‘cselekszik, végbevisz’ | ut ‘mint’ | supra ‘fent’

inkonstans

  • állhatatlan
  • matematika, fizika nem állandó, ingadozó
  • latin in- ‘nem’ | lásd még: konstans

bilineáris

  • matematika mindkét változóra, ill. változórendszerre nézve elsőfokú (egyenlet)
  • német bilinear ‘ua.’: latin bi(s) ‘kétszer’ | lásd még: lineáris

epimorfizmus

  • állattan alacsonyrendű állatok újraképződése a megmaradt hiányos részből
  • tudományos latin epimorphismus ‘ua.’: görög epi- ‘rajta, után’ | morphé ‘alak’
  • lásd még: morfológia, morfium

diallagé

  • retorika rokon értelmű szavaknak a fokozást is magában foglaló halmozása mint mondatalakzat
  • görög, ‘csere, megkülönböztetés’ ← diallasszó, tkp. diallag-szó ‘megcserél, átvált’: dia- ‘át’ | allasszó ‘cserél’