excitáns, excitantia jelentése

kiejtése: ekszcitancia
  • orvosi izgatószer(ek)
  • latin, ‘ua.’, lásd még: excitál

További hasznos idegen szavak

hemmung

  • bizalmas gátlás
  • német, ‘ua.’ ← hemmen ‘fékez, gátol’
A excitáns, excitantia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

limfocitózis

  • orvosi kórosan sok nyiroksejt jelenléte a vérben
  • tudományos latin lymphocytosis ‘ua.’: lásd még: limfocita | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

blini

  • orosz húsos palacsinta
  • orosz. ‘ua.’

rigorózus

  • kérlelhetetlen, szigorúan követelő
  • latin rigorosus ‘ua.’ ← rigor ‘merevség, szigorúság’ ← rigere ‘mered, gémberedik, duzzad’

diszkontinuus

  • matematika nem folytonos, szakadt (függvény, görbe)
  • tudományos latin discontinuus ‘ua.’: dis- ‘szét, nem’ | continuus ‘szakadatlan, folyamatos’ ← continere ‘egybefog, összetart’, lásd még: kontinens

pielográfia

  • orvosi a vesemedence kontrasztanyagos röntgenvizsgálata
  • tudományos latin pyelographia ‘ua.’: görög püelosz ‘medence, kád’ | lásd még: -gráfia

finalitás

  • célszerűség, célirányosság, célra irányulás
  • angol finality ‘ua.’, lásd még: finális

kalkopirit

  • ásványtan rézkovand, réz-vas-szulfid, torzult tetraéderben kristályosodó rézérc
  • angol chalcopyrit ‘ua.’: görög khalkosz ‘réz’ | lásd még: pirit

epikus

  • melléknév irodalom elbeszélő jellegű
  • főnév irodalom elbeszélő költő, eposzíró
  • latin epicusgörög epikosz ‘ua.’, lásd még: eposz

induktor

  • villamosság kézi hajtású áramfejlesztő
  • villamosság állandó mágnes vagy elektromágnes dinamóban mágneses tér létrehozására
  • biológia indukciót megindító sejtcsoport
  • német Induktor ‘ua.’, lásd még: indukál

kariopiknózis

ingveon

  • nyelvtan az Északi-tenger mellékén élt ókori germán népcsoport, amelynek nyelvéből alakult ki utóbb az angolszász (óangol), fríz és a kihalt ószász nyelv
  • latin Ingueoni ‘ua.’ (Tacitusnál) ← ?

intermedier

  • közbenső, közbülső
  • geológia közepes mennyiségű kovasavat tartalmazó magmás (kőzet)
  • kémia köztitermék
  • német intermediärfrancia intermédiaireközépkori latin intermediarius ‘ua.’ ← intermedium ‘közbülső rész’: inter- ‘között, közé’ | medium ‘közép’