excellál jelentése
kiválik, kitűnik, kitünteti magát
latin excellere ‘kitűnik, kiemelkedik’: ex- ‘ki, el’ | *cellere ‘magasodik’, lásd még: excelsior
További hasznos idegen szavak
társalgás, beszélgetés, csevegés
párbeszéd
német Konversation ← francia conversation ‘ua.’, lásd még: konverzál
nyelvtan a kínai írásjelekből kifejlesztett japán szótagírásjapán , ‘sima szótagírás’: hira ‘egyszerű’ | kana ‘szótagírás’lásd még: kana , katakana
A excellál és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
fizika hőértékmérő a fajlagos hő méréséreangol calorimeter ‘ua.’: latin calor ‘meleg, hő’ | görög metreó ‘mér’
politika a munkásmozgalom Marx és Engels által alapított formájanémet Sozialdemokratie ‘ua.’, lásd még: szociális , demokrácia
orvosi becsípődés, beszorulás, kizáródás (pl. sérvé)tudományos latin incarceratio ‘ua.’, tkp. ‘bebörtönzés’ ← incarcerare ‘börtönbe vet’: in- ‘bele’ | carcer ‘börtön’
művészet üvegnyomat, üvegkarcnémet Hyalographie ‘ua.’: görög hüalosz ‘üveg’ | lásd még: -gráfia
kémia öt szénatomos egyszerű cukorangol arabinose ‘ua.’: lásd még: arabin | -óz (cukorra utaló toldalék)
rábeszél, rávesz, rábír
noszogat, ösztökél, unszol
hazai latin capacitare ‘ua.’, lásd még: kapacitás
kereskedelem , bizalmas haszon, nyereségnémet argó beschores ’tisztességtelen nyereség’ ← jiddis pschoro ‘titkos megegyezés’
békéltető, békességszerző
latin pacificator ‘ua.’, lásd még: pacifikál
a szokottnál hosszabb (ruhanemű), pl. szoknya
játékos képzés a maximum nyomán, a mini- ellentéteként
+ szégyen, gyalázat, becstelenség
latin ignominia ‘ua.’, tkp. ‘a (jó) név hiánya’: i(n)- ‘nem’ | nomen, nominis , eredetileg gnomen ‘név’, lásd még: nominális
történelem városok szövetsége a kora újkori Spanyolországbanspanyol , ‘testvériség’ ← hermano ‘fivér, testvér’ ← latin germanus ‘fivér’ ← germen ‘magzat, csíra’
