kapacitál jelentése

  • rábeszél, rávesz, rábír
  • noszogat, ösztökél, unszol
  • hazai latin capacitare ‘ua.’, lásd még: kapacitás

További hasznos idegen szavak

kinesztézia

  • orvosi a saját mozgás érzete, mozgásérzékelés
  • tudományos latin kinaesthesia ‘ua.’: görög kineó ‘mozgat’ | aiszthészisz ‘érzékelés’ ← aiszthanomai ‘érez’

rectangulum

kiejtése: rektangulum
  • geometria derékszög
  • latin, ‘ua.’: rectus ‘egyenes’ ← regere, rectum ‘igazgat’ | angulum ‘szög, sarok’
  • lásd még: régió
A kapacitál és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

ózon

  • kémia háromatomos oxigénmolekulákból álló, jellegzetes szagú, fertőtlenítő hatású gáz, amely a légkör magasabb rétegében képződik
  • átvitt értelemben üde, tiszta erdei levegő (a tévhiedelem alapján, hogy a növények ózont választanak ki)
  • német Ozon ‘ua.’ ← görög semlegesnemű odzon ‘szagló’ ← odzó ‘szaglik’ (Schönbein német kémikus névadása)
  • lásd még: ozmatikus

laesio maiestatis

kiejtése: lézió majesztátisz
  • jogtudomány felségsértés
  • tudományos latin, ‘ua.’, lásd még: laesio, maiestas

ekvátor

  • földrajz egyenlítő
  • csillagászat égi egyenlítő
  • tudományos latin aequator ‘ua.’, lásd még: ekváció

apriorizmus

  • filozófia bölcseleti felfogás, mely szerint a tér, idő, okság és a természeti törvények az emberi elmében eleve élő, a tapasztalatot megelőző fogalmak
  • tudományos latin apriorismus ‘ua.’, lásd még: a priori, -izmus

kázus

  • + jogtudomány jogi eset
  • dolog, ügy
  • botrány, felhajtás, ürügy
  • latin casus ‘eset’ ← cadere, casum ‘esik’
  • lásd még: kadencia

appel

  • katonai sorakozó, létszámellenőrzés
  • német Appell ‘felszólítás, sorakozó’ ← francia appel ‘felhívás’ ← appeler ‘hív’ ← latin appellare ‘ua.’, lásd még: apellál

poéta

  • irodalom költő, dalnok
  • latin poeta ‘költő’ ← görög poiétész ‘alkotó, szerző, költő’ ← poieó ‘alkot, készít, teremt’

afanit

  • geológia olyan kőzet, amelynek szemcséi igen aprók, szabad szemmel nem láthatók
  • német Aphanit ‘ua.’: görög aphanosz ‘láthatatlan’: a- ‘nem’ | phainó ‘látszik’ | -it (ásványra utaló toldalék)
  • lásd még: fenol, fenomén, fenológia

szekvencia

  • zene zenei motívum ismétlései más-más hangfokon
  • zene a mise változó részeinek egyike a gregorián énekben
  • a szerkezeti részek kapcsolódási rendje (valamely rendszerben)
  • sorozat
  • latin sequentia ‘sor, kíséret, követők’, lásd még: szekvens

posztumusz

  • hátrahagyott, az alkotó halála után publikált vagy megtalált (szellemi, művészi alkotás)
  • az alkotó halála után elérkező, bekövetkező (hírnév, elismerés)
  • az alkotó halála után odaítélt (díj, kitüntetés)
  • latin felsőfok postumus ‘legutolsó’, majd ‘utószülött’ (aki apja halála után jött világra) ← post ‘után’
  • A régebbi posthumus, poszthumusz írásmód (akár a francia posthume és angol posthumous) tudákos középkori etimologizálásból ered, a humus ‘föld, televény’ beleértéséből

kvantummechanika

  • tudomány az állandó részecskeszámú mikrofizikai rendszerek modern mechanikai elmélete
  • lásd még: kvantum, mechanika

post mortem

kiejtése: poszt mortem
  • orvosi halottszemle
  • a halál után (rövidítve p. m.)
  • tudományos latin, ‘ua.’: post ‘után’ | mors, mortis ‘halál’

szuggesztológia

  • lélektan a szuggesztió jelenségét kutató tudományág
  • tudományos latin suggestologia ‘ua.’, lásd még: szuggesztió, -lógia

agrammatizmus

  • orvosi képtelenség a nyelvtanilag helyes beszédre a központi idegrendszer zavara folytán
  • tudományos latin agrammatismus ‘ua.’: görög a- ‘nem’ | lásd még: grammatika, -izmus