cacciatore jelentése

kiejtése: kaccsatore
  • katonai olasz hegyivadász alakulat tagja
  • olasz, ‘ua.’, tkp. ‘vadász’ ← cacciare ‘vadászik’, lásd még: caccia

További hasznos idegen szavak

kanális

  • árok, folyóka
  • csatorna, csatornahálózat
  • latin canalis ‘csatorna’, tkp. ‘nádcsővel kapcsolatos’ ← cannagörög kanna ‘nád’

maréna

  • állattan lazacféle planktonevő hal az Északi-tengerben és hidegvízű alpi tavakban
  • latin, ‘ua.’
A cacciatore és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

exteroreceptor

  • biológia a külső hatások egy fajtájának fogadására specializálódott szerv
  • érzékszerv
  • angol, ‘ua.’: latin exter ‘külső’ | lásd még: receptor

klavichord

  • zene régi húros, billentyűs hangszer, a zongora előfutára, amelyben a húrokat fémlapocskák érintették meg
  • angol clavichord ‘ua.’: latin clavis ‘kulcs, orgonabillentyű’ | chordagörög khordé ‘húr’
  • lásd még: klauzúra

mohikán

  • néprajz az észak-amerikai algonkin indiánok egyik kihalt törzse
  • e törzs tagja, nyelve
  • (az utolsó mohikán kifejezésben) valaminek utolsó képviselője
  • angol Mohican ‘ua.’ ← dakota mahingan ‘farkas’

immortalitás

  • halhatatlanság
  • latin, ‘ua.’ ← immortalis ‘halhatatlan’: in- ‘nem’ | mortalis ‘halandó’ ← mors, mortis ‘halál’

bohém

  • melléknév könnyelmű, kötetlen életmódot folytató, a társadalmi formákkal nem törődő
  • főnév ilyen személy, többnyire művész
  • francia bohčme kiejtése: boem ‘könnyed művésztársaság, kötetlen élet, ilyen életű személy’, eredetileg ‘cigány’ ← Bohęme ‘Csehország’ (a Franciaországból a 16. században kitiltott cigányok Csehországot mondták származási helyüknek) ← középkori latin Bohemia ‘ua.’ ← latin Boiohaemia ‘a bój (Boius) nevű kelta népcsoport lakóhelye’, lásd még: bajor

reoreceptor

  • állattan vízi állatok, főleg a halak szerve az áramlás érzékelésére
  • tudományos latin rheoreceptor ‘ua.’: görög rheó ‘folyik’ | lásd még: receptor

stukkó

  • építészet gipszhabarcsból készült mennyezeti vagy fali díszítmény
  • olasz stucco ‘gipsz, gipszvakolat’ ← ófelnémet stukki ‘levált kéregdarab’ (innen a mai német Stück ‘darab’ is)

keloid

  • orvosi túltengő heg, kötőszöveti hegdaganat
  • görög kélé ‘daganat’ | -id ‘-szerű’ ← eidosz ‘külszín, látszat, kép’

periodontitis

kiejtése: periodontitisz
  • orvosi foggyökérhártya-gyulladás
  • tudományos latin, ‘ua.’: lásd még: peri- | görög odusz, odontosz ‘fog’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)

glosszáz

  • irodalom (szöveget) magyarázattal lát el
  • sajtó (közéleti eseményre) rövid cikkel, kritikusan reagál
  • lásd még: glossza

kronográfia

  • történelem időrend szerinti történetírás
  • tudományos latin chronographia ‘ua.’: görög khronosz ‘idő’ | lásd még: -gráfia

spiráns

  • nyelvtan réshang, olyan mássalhangzó, melynek képzésekor a lélegzet a beszélőszervek alkotta szűk résen áramlik ki
  • tudományos latin (vox) spirans ‘ua.’, tkp. ‘rálehelő hang’ ← spirare ‘lehel, lélegzik’

asztrofizika

  • csillagászat az égitestek fizikai tulajdonságaival, belső felépítésével foglalkozó tudományág
  • német Astrophysik ‘ua.’: lásd még: asztro-, fizika

kvalifikálhatatlan

mukoproteid

  • biokémia szénhidrátrészt tartalmazó fehérje, a mucinok alkatrésze
  • angol mucoproteid ‘ua.’: latin mucus ‘nyál’ | lásd még: proteid