akadémikus jelentése

  • főnév akadémia tagja
  • melléknév tudós, tudományos
  • elvont, elméleti
  • iskolás, maradi, vaskalapos, életidegen
  • művészet merev, szabályokhoz ragaszkodó, az újításokkal szemben ellenséges
  • + egyetemi
  • újkori latin academicus ‘ua.’, lásd még: akadémia

További hasznos idegen szavak

lektorál

  • elbírál, véleményez
  • lásd még: lektor

paramagnetizmus

  • fizika paramágnesség, egyes anyagoknak az a tulajdonsága, hogy az indukció mértékétől függetlenül, habár gyengén, de mágnesezhetők
  • lásd még: para-, magnetizmus
A akadémikus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

féder

  • kocsirugó
  • német Feder ‘toll, rugó’

szerodiagnózis

humorálpatológia

  • orvosi ókori, Galenustól eredő felfogás, amely szerint minden betegséget a testnedvek (vér, epe, nyirok) helyes arányának megbomlása okoz
  • lásd még: humorális, patológia

oktaéder

  • geometria szabályos nyolclapú mértani test
  • német Oktaeder ‘ua.’: görög októ ‘nyolc’ | hedra ‘sík, alap’ ← hedzomai ‘ül’

bona vacantia

kiejtése: bóna vakancia
  • jogtudomány uratlan javak, végrendelet és törvényes örökös híján senki által nem örökölt, ezért a kincstárat illető jószág
  • latin többes szám semlegesnemű, ‘ua.’ ← bonum ‘tulajdon’ ← bonus ‘jó’ | középkori latin vacantius ‘megüresedett’ ← latin vacans, vacantis ‘üres, el nem foglalt’ ← vacare ‘üresen áll’

homodontia

kiejtése: homodoncia
  • biológia egyforma fogakból álló fogazat
  • tudományos latin, ‘ua.’: görög homosz ‘azonos’ | odusz, odontosz ‘fog’

széma

  • nyelvtan a szójelentés elemi, tovább nem bontható egysége
  • görög, ‘ua.’, tkp. ‘jel’

bombasztikus

  • dagályos, fellengzős, hangzatos, nagyhangú
  • német bombastisch ‘ua.’, lásd még: bombaszt

degusztál

1
  • elundorít, kedvét veszi (valamitől)
  • német degoutierenfrancia dégo"ter ‘ua.’: dé(s)-latin dis- ‘el’ | go"t ‘ízlés, íz’ ← latin gustus ‘ua.’

odontoszkóp

  • orvosi fogvizsgáló tükör
  • német Odontoskop ‘ua.’: lásd még: odonto- | görög szkopeó ‘néz, vizsgál’

sarlatanizmus

  • szélhámosság, szemfényvesztés, szédelgés
  • francia charlatanisme ‘ua.’, lásd még: sarlatán, -izmus

epódosz

  • irodalom egy hosszabb és egy rövidebb (esetleg eltérő ritmusú) sorból álló párvers
  • szatirikus, személyes élű vers az ókori lírában
  • görög epódosz (sztikhosz) ‘hozzáénekelt (verssor)’: epi- ‘rá, hozzá’ | ódé ‘ének’ ← aeidó ‘énekel’

strázsa

  • őr, őrszem, őrző
  • őrhely, őrség, őrállás
  • horvát, szlovén strža ‘őr’