agát jelentése

  • ásványtan más néven achát, lásd ott
  • francia agatelatin achates ‘ua.’

További hasznos idegen szavak

antihumánus

  • embertelen, érzéketlen, kíméletlen
  • lásd még: anti-, humánus

eklézsia

  • vallás egyházközség, gyülekezet (főleg a protestáns egyházakban)
  • középkori latin ecclesia ‘gyülekezet, egyház, gyülekezeti hely, templom’, lásd még: ekklészia (újlatin származékai: francia église, spanyol iglesia, portugál igreja, olasz chiesa ‘templom, egyház’)
A agát és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

halef

  • bizalmas bicska, kés
  • jiddis, ‘kés a rituális vágáshoz’

kurosz

  • művészet ruhátlan ifjú merev mozdulattal előre lépő alakja a korai görög szobrászatban, az egyiptomi művészet öröksége
  • görög korosz ‘ifjú’

ananké

  • az elkerülhetetlen végzet az antik görög felfogás szerint
  • mitológia (nagybetűvel) ennek istennője
  • görög, ‘szükségesség, kényszerűség’ ← anankadzó ‘kényszerít’

izohél vagy izohélia

  • meteorológia folytonos vonal, amely az egyenlő évi napsugárzású helyeket köti össze az időjárási térképen
  • német Isohelie ‘ua.’: görög iszosz ‘azonos, egyenlő’ | héliosz ‘nap’

sodó

  • konyhaművészet sült tésztához tálalt édes mártás, borhab
  • francia chaudeau ‘ua.’ ← chaud ‘meleg’ ← latin caldus, eredetileg calidus ‘ua.’ ← calere ‘meleg, hevül’

autodidaxis

  • önképzés, önművelés
  • tudományos latin, ‘ua.’: lásd még: auto-, didaxis

nynorsk

kiejtése: nűnorsk
  • nyelvtan újnorvég vagy landsmĺl, az archaikus jellegű északi nyelvjárásokból a 19. században létrehozott nyelvváltozat, amely a sok dán vonást hordozó klasszikus bokmĺl mellett ma Norvégia második elfogadott nyelve
  • norvég, ‘ua.’: ny ‘új’ | norsk ‘norvég’, tkp. ‘északi’ ← norr ‘észak’

morféma

  • nyelvtan szóelem, a nyelv legkisebb egysége, mely jelentéssel vagy funkcióval bír
  • a szó összetevőinek (tő és toldalékok) összefoglaló neve
  • francia morphčme ‘ua.’ ← görög morphé ‘alak’

sztrájk

  • tömeges munkabeszüntetés bérkövetelések vagy politikai célok nyomósítására
  • angol strike ‘ua.’, eredetileg ‘ütés, találat’

micetizmus

  • orvosi gombamérgezés
  • tudományos latin mycetismus ‘ua.’: görög mükész, mükétosz ‘gomba’ | lásd még: -izmus

kopt

  • vallás egyiptomi keresztény
  • nyelvtan a kopt egyháznak az óegyiptomiból származó szertartási nyelve
  • német Koptischarab kibt ‘ua.’ ← görög (Ai)güpt(osz) ‘Egyiptom’

helotizmus

  • szolgaság, rabszolgaság
  • rabszolgatartás
  • angol helotism ‘ua.’, lásd még: helóta, -izmus

kólibacilus

  • orvosi a vastagbélflórához tartozó és az emésztéshez szükséges, de szájon át kórokozó hatású baktérium
  • német Kolibakteriumlatin coli bacterium ‘a vastagbél baktériuma’ ← columgörög kolon ‘vastagbél’

amphiprosztülosz

  • építészet ógörög templomtípus két keskenyebb homlokzatán oszlopsorral
  • görög, ‘ua.’: amphi- ‘kétfelől’ | lásd még: prosztülosz