nyelvtan újnorvég vagy landsmĺl, az archaikus jellegű északi nyelvjárásokból a 19. században létrehozott nyelvváltozat, amely a sok dán vonást hordozó klasszikus bokmĺl mellett ma Norvégia második elfogadott nyelve
norvég, ‘ua.’: ny ‘új’ | norsk ‘norvég’, tkp. ‘északi’ ← norr ‘észak’
nyelvtan nyelvháttal a kemény szájpadláson képzett (mássalhangzó)
nyelvtan felső nyelvállású, a szájüreg elején képzett (magánhangzó)
tudományos latinpalatalis ‘a szájpadlással kapcsolatos’, lásd még: palatum
A nynorsk és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.