olyasféle, olyasmi szinonimái

névmás
  • afféle, olyanforma

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megment

ige
  • biztonságba helyez, talpra állít, megszabadít, kiszabadít, kiragad, visszahoz
  • megóv, megoltalmaz, megvéd, megkímél

elnyűtt

melléknév
  • elkoptatott, elkopott, kikopott, elszaggatott, elhasználódott, elhasznált, elviselt, elhordott, kopott, rongyos, szakadozott, elrongyolódott, foszlott (tájnyelvi), koszlott, lafanc (tájnyelvi), kuplott (tájnyelvi), lestrapált (bizalmas), levetett, használt, viseltes, ócska, agyonstrapált (bizalmas)
  • kimerült, elcsigázott, nyúzott, fáradt, törődött
  • agyoncsépelt, elcsépelt, szokványos, lapos, üres, sablonos, közhelyes, közhelyszerű, banális, érdektelen, mindennapi, szürke, színtelen, elavult, szakállas (vicc) (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a olyasféle, olyasmi szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyomtáv

főnév
  • nyomtávolság, nyomköz, fesztáv

mivel

kötőszó
  • mert, minthogy, merthogy, mivelhogy, hiszen

mészégető

főnév
  • mészkemence

meghosszabbít

ige
  • kitold, bővít, kienged, leenged, megnyújt, kinyújt, megtold, megnövel, hosszít, növeszt, kifeszít, megnagyít, kiterjeszt
  • elhalaszt, elodáz, elnapol, kitol
  • elnyújt, elhúz, prolongál, meghosszít (régies)

ódium

főnév
  • (választékos): bosszúság, kellemetlenség, harag, ellenérzés, gyűlölet

összeolvad

ige
  • eggyé olvad, összeötvöződik
  • egyesül, fuzionál, egybeolvad, egybeforr, összenő, egybeszövődik, összefonódik, összeforr, beleolvad
  • összemosódik, belevész (valamibe)
  • összekeveredik

levon

ige
  • elvesz, leszámít, leszámítol (régies), csökkent, leír, levág, lefog, visszatart, visszafog
  • (tanulságot): megállapít, absztrahál (idegen)
  • okul, tanul (valakitől)
  • (vitorlát): lehúz, bevon, bevesz

lepke

főnév
  • pillangó, pille, lepe (régies), lepentőcske (régies), lependék (tájnyelvi), lövöldék (tájnyelvi)

kantárszár

főnév
  • gyeplő, szíj, kantárszíj, kantárfék, fékszár

magasröptű

melléknév
  • magasztos, magas, fennkölt, fenséges, emelkedett, átszellemült, szárnyaló, szublimis (idegen)

pici I.

melléknév
  • picuri, pirinyó, parányi, tupsi (tájnyelvi), apró, kicsiny, pöttöm, pilinkó (régies), popotyi (tájnyelvi), picurkó, icipici, icurka-picurka, icike-picike, icinke-picinke, pinduri, pindurka, indurka (tájnyelvi), kicsi, filigrán
  • némi, egy kevés

eloszlik

ige
  • szétoszlik, elszéled, szétszéled, szétárad, szétszóródik, elszállingózik, szétszalad, elbomlik (tájnyelvi)
  • (érzés): eltűnik, megszűnik, elmúlik, elenyészik, megfakul, elhal, meggyengül, elmosódik, elpárolog, elillan

szakorvos

főnév
  • specialista

rezzen

ige
  • megrezzen, rezdül, rebben, moccan, mozdul, riad
  • (régies): rendül, ijed, rázódik

onanizál

ige
  • önkielégítést végez, maszturbál (szaknyelvi), játszik magával, magához nyúl, (férfi) zsebhokizik (tréfás), (férfi) rejszol (szleng), hokizik (szleng)
  • (nő) pöcögtet (szleng)

nyolcas

melléknév
  • nyolctagú
  • nyolc egységnyi
  • oktett (szaknyelvi)
  • nyolcevezős

őrizetlenül

határozószó
  • védtelenül, gazdátlanul, szabadon

repülőposta

főnév
  • légiposta, air mail (idegen)

ostor

főnév
  • korbács, szíj, flagellum (szaknyelvi), marokvessző (régies)
  • csapás, büntetés

morajlik

ige
  • zúg, háborog
  • hánykolódik
  • dübörög, dörög, zeng
  • zajong, lármázik, ricsajozik
  • zúgolódik, elégedetlenkedik

összecsukható

melléknév
  • összehajtható, szétszedhető
  • szétszerelhető

revolverez

ige
  • (bizalmas): zsarol, fenyeget, sakkban tart