nyomtáv szinonimái

főnév
  • nyomtávolság, nyomköz, fesztáv

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

közepes II.

főnév
  • (osztályzat): hármas, arany közép (szleng), galamb (szleng), kos (szleng), kígyó (szleng), középfazon (szleng), kukac (szleng), madár (szleng), sün (szleng), teve (szleng), tizenegyes (szleng), tripla (szleng), trojka (szleng)

dezinficiál

ige
  • (szaknyelvi): fertőtlenít, megtisztít, sterilizál, sterilez, csírátlanít, csíramentesít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nyomtáv szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

neurológia

főnév
  • ideggyógyászat

mennyezet

főnév
  • plafon, födém, boltozat, fedél, tetőzet, padmaly (tájnyelvi), padlás (tájnyelvi)
  • baldachin, ágytető, ágysátor, ágymennyezet

megveszik

ige
  • megvész, megkergül, elmegy az esze, megdühödik (tájnyelvi), megbomlik (tájnyelvi), megveszekedik (tájnyelvi)

megbékít

ige
  • kiengesztel, kibékít, lecsillapít, lecsendesít, megnyugtat, békéltet, pacifikál (idegen), elbékéltet (tájnyelvi), elhallgattat, elsimít, összebékít, lefegyverez, leszerel

nyegle

melléknév
  • hányaveti, hetyke, kérkedő, dicsekvő, öntelt, önhitt, pimasz, szemtelen, fennhéjázó
  • udvariatlan, figyelmetlen
  • (régies): csaló, csalárd, himpellér, sarlatán

ömleng

ige
  • (pejoratív): áradozik, szenveleg, érzeleg, expektorál (idegen)

leköp

ige
  • lepök (régies), ráköpdös
  • megvet, semmibe vesz

leesik

ige
  • lefordul, lehuppan, lepotyog, lepottyan, letottyan, lerogyik, lezuhan, ledől, leborul, lehanyatlik, lebillen, lecsúszik, lebóbázik (tájnyelvi), lecuppan (tájnyelvi), lekankurázik (tájnyelvi), lekeleficél (tájnyelvi), lesuvad (tájnyelvi)
  • (hó, eső) lehull
  • alászáll, visszaesik, csökken, zuhan
  • (valakinek, valami): jut

jellemvonás

főnév
  • tulajdonság, ismertetőjel, ismertetőjegy, ismérv, megkülönböztető jegy, jellegzetesség, sajátosság, sajátság, attribútum (szaknyelvi), karakterisztikum (idegen)

létezés

főnév
  • lét, mivolt, létel (régies), élet, egzisztencia (idegen)
  • meglét, megélhetés, fennmaradás

örökkévalóság

főnév
  • örök élet, aeternitas (idegen), örökéletűség, öröklét
  • eón (idegen)
  • másvilág, túlvilág, menny

paróka

főnév
  • vendéghaj, álhaj, póthaj, máshaj (tájnyelvi), dupé (régies)

elhint

ige
  • elszór, elhullat, (magot) elvet, elszéllyez (tájnyelvi), elszillal (tájnyelvi)

specifikus

melléknév
  • (szaknyelvi): különleges, sajátos, sajátságos, jellemző, jellegzetes, tipikus, velejáró, rá valló, speciális, egyéni, egyedi, karakterisztikus, individuális

recehártya

főnév
  • ideghártya, retina (szaknyelvi), látóhártya

nyugalmaz

ige
  • nyugdíjaz, nyugalomba helyez, nyugdíjba küld, penzionál (idegen), kvietál (régies)
  • elbocsát, mellőz, megfoszt

nénike

főnév
  • anyó, anyóka, öreganya, nénémasszony (régies), szülike (tájnyelvi), nenüske (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): nagynéni, tante (régies)
  • (tájnyelvi): testvérnéne, nővér, nőtestvér, nenő (tájnyelvi), nénike (tájnyelvi)

organikus

melléknév
  • szerves
  • szervi, szomatikus, testi

rangfokozat

főnév
  • rang, rendfokozat, fokozat, sarzsi (bizalmas)

odáig

határozószó
  • addig, oly messzire
  • annyira

mestergerenda

főnév
  • szelemen, gyámgerenda, általgerenda, födémgerenda, mesterászok, kötőgerenda

osztás

főnév
  • bennfoglalás
  • elosztás, felosztás, darabolás, szétosztás, parcellázás

rázkódik

ige
  • rázódik, reng, reszket, zötyög, döcög