magasröptű szinonimái

melléknév
  • magasztos, magas, fennkölt, fenséges, emelkedett, átszellemült, szárnyaló, szublimis (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pontatlan

melléknév
  • rendetlen, fegyelmezetlen, hanyag, tunya, felületes, slendrián
  • helytelen, téves, inegzakt (idegen), kifogásolható, hibás, tökéletlen, kérdéses
  • megbízhatatlan

húzódzkodik

ige
  • kapaszkodik, fogódzkodik, fogózkodik
  • (tájnyelvi): húzódozik, vonakodik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a magasröptű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

létezés

főnév
  • lét, mivolt, létel (régies), élet, egzisztencia (idegen)
  • meglét, megélhetés, fennmaradás

középfok

főnév
  • komparatívusz (szaknyelvi)

köp

ige
  • pök (régies), sercint (bizalmas), kiköhög (szaknyelvi), turházik (szleng), csisszent (tájnyelvi), köppent (tájnyelvi)
  • (valakire, valamire): semmibe vesz, lebecsül, megvet
  • (adatot): fúj, megmond
  • (szleng): beköp, beárul, besúg, elárul, lebuktat (szleng), kipakol (szleng), vall, vallomást tesz

kinn

határozószó
  • kint, kívül, odakinn, künn
  • a szabadban
  • külföldön, a határon túl

lótolvaj

főnév
  • lókötő, lócsiszár, lókupec Sz: ugrik a szíve, ha csikót lát

megfeneklik

ige
  • (hajó): megsüllyed, megakad, zátonyra fut, megreked, fennakad, leszáll, elmerül
  • elakad, holtpontra jut, csődöt mond, meghiúsul, összeomlik, megbukik

váratlan I.

melléknév
  • nem várt, nem remélt, előre nem látott, meglepő, meglepetésszerű, bejelentés nélküli, jelzetlen, rendkívüli, különös, sejdítetlen, gyanítatlan
  • drámai (választékos), szokatlan, bizonytalan, megdöbbentő, elképesztő, valószínűtlen, kiszámíthatatlan, lélegzetelállító

katonai

melléknév
  • hadügyi, hadi, honvédelmi, fegyveres
  • háborús, militáris
  • kincstári

kanyarog

ige
  • forog, hajladozik, kígyózik, csavarog, tekereg, tekerőzik, csavarodik, kacskaringózik, cirkál (tájnyelvi), keringőzik (tájnyelvi)

géppisztoly

főnév
  • géppityu (szleng), pukkancs, stukker (szleng), meggymagköpködő (szleng), gitár (szleng), davajgitár (szleng)

kéregető

melléknév, főnév
  • alamizsnás, koldus, kolduló, somfordi (tájnyelvi), sunda, tarháló (szleng), pumpoló (szleng), tarhás (szleng), lejmoló (szleng)

meghoz

ige
  • elhoz, visszahoz, idehoz, hazahoz, átad, átnyújt, kézbesít
  • előidéz, okoz, kivált
  • eredményez, eredménnyel jár, vezet (valamihez)
  • gyümölcsözik, megterem
  • megalkot, kimond, létrehoz
  • vállal
  • (tájnyelvi): megad, megfizet, visszaad
  • (régies): tudósít, tudtul ad

megvásárol

ige
  • megvesz, megszerez, beszerez, bevásárol, összevásárol, felvásárol
  • (pejoratív): megveszteget, lepénzel, lefizet, megken (szleng), lehengerel, megvesz, korrumpál (idegen)

bíbelődik

ige
  • babrál, vacakol, piszkál, pepecsel, foglalatoskodik (valamivel), piszmog, babirgál (tájnyelvi), bizgelődik (tájnyelvi), csecsebecsél (tájnyelvi), kotorászik, piszmolódik (régies)
  • vesződik, bajlódik, erőlködik, kínlódik, bajoskodik (tájnyelvi)

összecsapás

főnév
  • hevenyészés, rögtönzés, tákolás (bizalmas), rittyentés (bizalmas)
  • konfliktus, küzdelem, harc, ütközet, csata, csetepaté (bizalmas), összetűzés, haddelhadd (bizalmas)
  • párviadal, mérkőzés, csatározás, asszó (szaknyelvi), csörte, meccs, tusa, menet

némileg

határozószó
  • valamennyire, valamelyest, bizonyos fokig, kissé, kevéssé, részben
  • némiképp, némiképpen

mágia

főnév
  • varázslás, varázslat, boszorkányság, ördöngösség, bűbájosság, bájolás, igézés
  • bűvészet, szemfényvesztés

leszázalékolás

főnév
  • rokkant-nyugdíjasítás, rokkantosítás (bizalmas)

megárad

ige
  • kiárad, fölemelkedik, felduzzad, feldagad

nedvesség

főnév
  • nyirkosság, nedv, nedvtartalom, párásság, enyvesség (tájnyelvi), vizesség, lacsak (tájnyelvi), lust (tájnyelvi)
  • csapadék
  • verejték

manifesztáció

főnév
  • kinyilatkoztatás, kijelentés, deklaráció
  • megnyilvánulás, érvényre juttatás, felszínre juttatás
  • tüntetés, demonstráció

közszó

főnév
  • köznév

megdöglik

ige
  • kimúlik, elpusztul, elhull, felfordul (durva), meggebed (durva), bekrepál (szleng), kimurdál (tájnyelvi), megszuvad (tájnyelvi), kileheli a páráját, kiadja a páráját
  • (durva): meghal, elpatkol (durva), fűbe harap (bizalmas), feldobja a talpát (szleng), kipurcan (szleng)

némaság

főnév
  • szótlanság, hangtalanság
  • hallgatás, nyugalom, csend, csendesség, nesztelenség, zajtalanság, háborítatlanság, szilencium