mellék szinonimái

főnév
  • tájék, vidék, mente (valaminek)
  • mellékvonal, mellékállomás
  • (régies): oldal

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

valahány

névmás
  • ahány
  • néhány, valamennyi
  • mindegyik, mind, összes

elgyengül, elgyöngül

ige
  • elerőtlenedik, kimerül, elfárad, elbágyad, ellankad, elpilled, elernyed, erejét veszti, kipurcan, elcsigázódik, eltikkad, elkényszeredik (tájnyelvi), lerongyosodik (tájnyelvi)
  • elhalkul, eltompul, elnémul, elcsitul, elcsendesedik, elül
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mellék szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megrohamoz

ige
  • megostromol, megtámad, ráront, rajtaüt, lecsap, rácsap, rátör, nekitámad
  • megrohan, rárohan

maga I.

névmás
  • önmaga, saját maga, magamaga

lexikon

főnév
  • ismerettár, tudománytár, enciklopédia
  • (régies): szótár
  • (szaknyelvi): szókincs

kurrens II.

főnév
  • körözvény
  • (szaknyelvi): kisbetű

megtrágyáz

ige
  • beganéz (tájnyelvi)
  • (régies): megfűszerez

morzsa

főnév
  • kenyérmorzsa, kenyérdarabka, darabuca (tájnyelvi)
  • zsemlemorzsa, prézli, morzsalék
  • maradék, hulladék, darab
  • (jelzőként): darabka, falat, harapás
  • csepp, csipet, csipetnyi, morzsányi
  • piciny, pirinyó, picinke

konstruktív

melléknév
  • építő jellegű, haladást szolgáló

kivonszol

ige
  • kihurcol, kicibál, kihúz

kiszimatol

ige
  • felkutat, utánajár, kikutat, kikémlel, kinyomoz, kiderít, kipuhatol, kitudakol, kifürkész, felhajt, kiszaglász, kitud (tájnyelvi)
  • megtalál, rátalál, rálel, rábukkan, felfedez, rájön

hegyi

melléknév
  • hegyvidéki, montán (idegen), alpesi, havasi

konyul

ige
  • kókad, lankad, fonnyad, hervad, megereszkedik, konnyad (tájnyelvi)
  • legörbül, aláhajlik, lebiggyed
  • kimegy a formájából, (kalapszél) pördül

munkaközvetítő

főnév
  • állásközvetítő, munkaközvetítő hivatal, helyszerző (régies), cselédszerző (régies), cupringer (régies)

nomád

melléknév
  • sátorlakó, pusztai, vándorló, költöző, barangoló, kóborló, vándor
  • (pejoratív): civilizálatlan, barbár, vad

csobbanás

főnév
  • toccsanás, loccsanás, pottyanás, lottyanás (tájnyelvi), zubbanás (tájnyelvi)

purparlé

főnév
  • beszélgetés, eszmecsere, diskurzus, diskurálás, megbeszélés, terefere, csevegés, csevej, trécselés, locsogás, traccs (bizalmas), karattyolás (bizalmas)
  • nézeteltérés, csetepaté, szóváltás, véleménykülönbség, vita, összezördülés, veszekedés, perlekedés, civakodás

összeütközés

főnév
  • csata, háború, ütközés
  • karambol, szerencsétlenség, baleset
  • összetűzés, összecsapás, csetepaté, megütközés, incidens, konfliktus, nézeteltérés, nézetkülönbség, affér (bizalmas), viszály, kollízió (idegen), csatározás, civakodás, civódás, perpatvar, veszekedés

melléklet

főnév
  • csatolmány, toldalék, pótlás, pótlék, kísérő (irat), tartozék, záradék, függelék, appendix (régies), affixum (régies), kiegészítés, toldás, járulék
  • pótkötet

megpofoz

ige
  • felpofoz, megver, felképel, pofon üt, arcul üt, pofoz, nyaklevest ad (bizalmas), bérmál (tájnyelvi), fejbekel (tájnyelvi), megnyakal (tájnyelvi), lekever egyet (bizalmas), ad egy fülest (bizalmas), beakaszt egyet (szleng), bemos egyet (szleng), betámaszt egyet (szleng)

mindenféle

melléknév
  • vegyes, mindenfajta, mindennemű, heterogén, miegymás
  • sokféle, különféle, különnemű

összehoz

ige
  • közel hoz, megismertet, összeismertet, bemutat (valakit valakinek)
  • összeboronál, összekalapál, összekovácsol, összeházasít
  • (véletlen): összesodor, összevet
  • (bizalmas): összeállít, létrehoz, megalkot, megír
  • (pénzösszeget): összeszed, összegyűjt, előteremt, megkeres, összespórol (bizalmas), előkapar, összetarhál (szleng)

mentőcsónak

főnév
  • mentőladik, mentőhajó

május

főnév
  • pünkösd hava (régies), Kettősök hava (régies), tavaszutó (régies)

mód

főnév
  • rend, forma, módszer, metódus, út, eljárás, modor, szokás, processzus (idegen), szer (tájnyelvi), csízió
  • mérték
  • lehetőség, alkalom
  • igemód

összetép

ige
  • széttép, szétszaggat, elszaggat, összeszaggat, megsemmisít