mód szinonimái
főnév
- rend, forma, módszer, metódus, út, eljárás, modor, szokás, processzus (idegen), szer (tájnyelvi), csízió
- mérték
- lehetőség, alkalom
- igemód
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
meghal
ige
- elhuny, elhalálozik, exitál (szaknyelvi), elhal, halálát leli, megboldogul, elalszik, elszenderül, kiszenved, elmegy, eltávozik, elköltözik, életét veszti, meghalálozik (régies), kiterítik, felfordul (durva), meggebed (durva), elpatkol (durva), megdöglik (durva), kinyúlik (durva), kidől a sorból (bizalmas), bekrepál (szleng), megkrepál (szleng), megmurdel (szleng), kipurcan (szleng), kinyiffan (szleng), bekampecel (tájnyelvi), eltalpal (tájnyelvi), kihűl (tájnyelvi), megnyuvad (tájnyelvi), kiegyenesedik (tájnyelvi), megmered (tájnyelvi), betestál (tájnyelvi), elhal (tájnyelvi), elvégez (tájnyelvi) Sz: a barátok zsákjába jutott; a fekete bika a lábujjára hág; a halál fogára jut; a halál horgára akad; a hátára fektetik; a másvilágra költözik; Ábrahámra vicsorítja a fogát; alulról szagolja az ibolyát; ámen neki; átszenderül a másvilágra; az örök világosság fényeskedik neki; beadja a kulcsot (szleng); beadja a mennyország kulcsát; beadja az ipart (szleng); befejezi az életet; befejezi földi pályafutását; beleharap a halál kutyája; beszámol a bőrével; beteszi az ajtaját a halál; búcsút vesz az árnyékvilágtól; csizmáját üresen hagyja; csontjára hűl a bőre; elalszik a gyertyája; elalszik a világa; elalszik az Úrban; elalszik örökre; elejtette a kanalát; elejti a kiskést; eljön érte a Kaszás; elköltözik a másvilágra; elköltözik Ábrahám kebelébe; elköltözik az örök vadászmezőkre; elmegy Földvárra deszkát árulni (bizalmas); elmegy tormát ásni; elmegy vakondokországba; elmetszették a fonalát; elnyelte a horgot; elnyújtotta a bocskort; eloltják gyertyáját; elragadja a halál (választékos); elragadta a Szent Mihály lova; elrúgja a szeget; elszakad az élete fonala; eltávozik az élők sorából; elválik a kenyér héjától; feldobja a talpát (szleng); felkötik az állát; félreteszi a csákóját; felveszi a néhai nevet (bizalmas); férgeknek adja testét; fűbe harap (bizalmas); itt hagyja az árnyékvilágot; jobblétre szenderül; kákkot mond; karóra kerül az irhája; kiadja a lelkét; kidől a sorból; kifingott a kürtőn (durva); kifüstöl a Krisztus kéményén; kihúzták alóla a gyékényt; kikéri a levelét, kileheli a lelkét (választékos); kimúlik az árnyékvilágból (választékos); kiterítették a bőrét; kivette a csatot; koporsóba száll; körmöt rúg; lefújtak neki; lehunyja a szemét; lehunyja a szemét örökre (választékos); leköszön a hivatalról; lemond a házhelyről; leszalad a csillaga; leteszi a gondját; magához szólítja az Isten; marjára fekszik; megfőzték a torkásáját; megkönnyebbedik az ágya szalmája; megrúgta a Szent Mihály lova, soha ki nem gyógyul; megszűnik létezni; megtér atyáihoz (választékos); megtér őseihez (választékos); négy deszka közé teszik; nem eszik több lágy cipót; nem látja többet az Isten egét; örök álomba merül (választékos); örök nyugovóra tér (választékos); padlásra kerül a bőre; padra kerül a bőre; padra teszik a csizmáját; padra viszik a bőrét; papok erszényébe kerül; Pilátushoz megy vacsorára; Pilátusra vicsorítja a fogát; porba harap; ráhűl a bőr; rálép a csőszökör a lábára; sírba száll; szegre akasztják a csizmáját; testamentumot csinált; utoléri a vég; utolsót rúg; ütött az órája; vége lesz; végleg elhagyja övéit (választékos); végsőt lehel; visszaadja lelkét teremtőjének (választékos); viszatér a porba, amelyből vétetett
- (harcban, erőszakos halállal): elpusztul, halálát leli, kimúlik, elesik, odavész, ottmarad Sz: otthagyja a fogát; fűbe harap (bizalmas)
megcsappan
ige
- megfogyatkozik, csökken, megkevesedik, alábbhagy, ellankad, leolvad, összeszűkül, redukálódik, megszottyan (tájnyelvi), megrövidül, megkurtul (régies), hanyatlik, rövidül, süllyed, esik, fogy, gyöngül, mérséklődik, visszaesik
- lefogy, leapad, sorvad, aszalódik, összezsugorodik, szárad, beesik
néhai
melléknév
- megboldogult, boldogult, elhunyt, egykori, elhalt, hajdani, megsiratott, áldott emlékű, boldog emlékű, elhalálozott, kimúlt, egyszeri
könyv
főnév
- írásmű, könnyű (régies), liber (idegen), béce (tájnyelvi)
- fóliáns (választékos), kötet
- kiadvány, olvasmány
horpad
ige
- belapul, bemélyed, benyomódik, horvad (tájnyelvi), torpad (tájnyelvi), tojpad (tájnyelvi)
néptelen
melléknév
- sivár, üres, kietlen, puszta, kihalt (választékos), elnéptelenedett, elhagyott, elhagyatott, lakatlan, élettelen, halott
rendetlenkedik
ige
- hancúrozik, haszontalankodik, rosszalkodik, helytelenkedik, rajcsúroz (bizalmas), riháncol, dévajkodik, nem fogad szót, hebehurgyáskodik Sz: rossz fát tesz a tűzre
- (belső szerv): kellemetlenkedik
példátlan
melléknév
- egyedülálló, ritka, kivételes, egyedi, egyszeri, egyetlen, páratlan, példa nélkül álló, utolérhetetlen, különleges, felülmúlhatatlan, rendkívüli, utánozhatatlan Sz: párját ritkítja; nincs hozzá fogható; egyedüli a maga nemében
- szörnyű, elképesztő, hallatlan, arcátlan
modortalan
melléknév
- udvariatlan, neveletlen, illetlen, tiszteletlen, tapintatlan, kulturálatlan, faragatlan, bárdolatlan, ildomtalan (tájnyelvi), csiszolatlan, pallérozatlan, nyers, durva, bugris (durva), bunkó, útszéli, közönséges, otromba, goromba
menten
határozószó
- azonnal, rögtön, rögvest, tüstént, nyomban, egyszeriben, helyben, íziben (tájnyelvi), mindjárt, egyszerre, szempillantás alatt
megért
ige
- hall, meghall
- észlel, érzékel
- felfog, appercipiál (idegen), megragad, kapiskál (bizalmas), felér ésszel, belát, átlát, felismer
- kiért, kivesz, kiszed, rájön, kihámoz, kibetűz, felfedez, tisztába jön, elért (régies), veszi a lapot (bizalmas)
- azonosul (valakivel), átérez
- (régies): tudomásul vesz, megtud, értesül