megrohamoz szinonimái

ige
  • megostromol, megtámad, ráront, rajtaüt, lecsap, rácsap, rátör, nekitámad
  • megrohan, rárohan

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

átcsap

ige
  • átterjed, továbbharapózik, elharapózik, tovaterjed, terjed
  • végigsöpör, végigszáguld
  • átfordul, átbillen
  • átváltozik, átalakul

kihajtó II.

főnév
  • hajtóka, fazon, gallér, rever (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megrohamoz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

meghunyászkodik

ige
  • meghátrál, enged (valakinek), megalázkodik, meghódol, beletörődik, visszahúzódik, megfutamodik, összehúzza magát, elcsügged, behódol (valakinek) (pejoratív), hajbókol (valaki előtt) (pejoratív), kushad (bizalmas), behúzza fülét-farkát, csúszik-mászik, retirál (régies), meghunyorodik (tájnyelvi), elszáll a bátorsága (valamitől) Sz: behúzza a lobogót; behúzza a farkát; meghúzza magát, mint a kutya a vackán(valamivel)(valaminek)

letagad

ige
  • lehazudik, eltagad, elmismásol (bizalmas), elmisol (tájnyelvi) Sz: lehazudja a csillagokat is az égről

leközöl

ige
  • megjelentet, közzétesz, publikál, lehoz (bizalmas), lead, közread

következik

ige
  • folytatódik, sorra kerül, helyébe lép, felvált
  • közeledik, közelít, küszöbön áll, eljön
  • (valamiből): ered, származik, támad, adódik

megmutat

ige
  • rámutat, látni enged, szem elé tár, bemutat, prezentál
  • szemléltet, ábrázol, kiállít, érzékeltet, megismertet
  • jelez, kimutat
  • feltár, fölfed, kitakar, bemutat, kinyilvánít
  • nyilvánvalóvá tesz, bebizonyít
  • fitogtat, csillogtat

messzeség

főnév
  • távolság, távol
  • levegő, ég, űr

zaklatott

melléknév
  • felkavart, feszült, nyugtalan, egzaltált, kiegyensúlyozatlan, hektikus (választékos), lázas, feldúlt, ideges, izgatott, zavart, felindult, felkorbácsolt
  • (régies): (állat) üldözött, hajszolt, kergetett

kirakodik

ige
  • kirak, szétrak, kitesz, kipakol, kirámol, kirakoszik (tájnyelvi), kivonszolkodik (tájnyelvi)
  • kiürít

kikúrál

ige
  • kikezel, kigyógyít, kiorvosol (tájnyelvi)

harcmozdulat

főnév
  • hadművelet, operáció (szaknyelvi)

kiütés

főnév
  • pörsenés, pattanás, fakadék (régies), kelevény (régies), mitesszer, hólyagocska, prurigó (szaknyelvi), papula (szaknyelvi), bibircsók, buborcsék (régies)
  • knock out (szaknyelvi), k. o. (szaknyelvi)
  • (régies): kirohanás, kirontás, kitörés

mindig

határozószó
  • mindenkor, bármikor, télen-nyáron, mindenha (régies), koroskint (régies), mindenkoron, éjjel-nappal, örökké, mindörökké, örökkön, sokáig, mindvégig, éjtnap (tájnyelvi), örökkétig (tájnyelvi), mindétig (tájnyelvi), míg a világ világ
  • folytonosan, állandóan, szüntelenül, szünet nélkül, szünös-szüntelen, szakadatlanul, örökösen, egyre, váltig, egyfolytában, vég nélkül, egyre mind (tájnyelvi), folyvást, folyton-folyvást, feszt (bizalmas), egyhuzamban, szűnni nem akaróan, minduntalan

napa

főnév
  • (régies): anyós, napamasszony (tájnyelvi), édesszüle (tájnyelvi), kedvesanya (tájnyelvi)(régies)

csapda

főnév
  • kelepce, verem, tőr, lépes vessző, lépvessző, lép, hurok, háló, egérfogó, madárfogó, csapóvas (tájnyelvi), csaptató (tájnyelvi)
  • cselfogás, csel

pondró

főnév
  • lárva, nyű, pajor, kukac, féreg
  • álca

öntöz

ige
  • locsol, permetez, esőztet, harmatoz (régies)
  • nyirkosít, vizez, nedvesít, fröcsköl, spriccel (bizalmas), behint, fecskendez, fecskend (tájnyelvi), irrigál (idegen)
  • áztat, füröszt, áraszt, átitat

megrögzött

melléknév
  • állandósult, javíthatatlan, konok, megátalkodott, orvosolhatatlan, helyrehozhatatlan
  • hírhedt, notórius, hétpróbás, cégéres
  • (alkoholista): idült, krónikus
  • szenvedélyes, elszánt, eltökélt, hajthatatlan, makacs, merev, nyakas, önfejű, keményfejű, kérlelhetetlen, begyepesedett, akaratos, nyakaskodó
  • (szokás): bevett, megcsontosodott, régi

meghallgatás

főnév
  • kihallgatás, audiencia (régies), udvarlás (régies)

mély I.

melléknév
  • feneketlen, bemélyedő, mélységes
  • alt
  • basszus
  • veláris (szaknyelvi)
  • elmélyült, alapos, mélyenszántó, mélyreható, okszerű, lényeges, állandó, átfogó, beható, átható, intenzív, erős
  • (hang): öblös, dörmögő
  • sötét, árnyékos, telített

öklöz

ige
  • üt, ver, ütöget, ütlegel, püföl (bizalmas)
  • verekszik
  • bokszol

megtámad

ige
  • nekitámad, rátámad, ráront, rátör, megrohamoz, megrohan, megostromol, nekimegy, nekiesik, rajtaüt, kikezd (valakivel), kezet emel (valakire), bántalmaz, inzultál, támadást intéz
  • tönkre tesz, megrongál, roncsol, korrodál
  • vitat, kétségbe von, megkérdőjelez
  • megfellebbez, megpeticionál (régies)

levet

ige
  • ledob, leszór, lelök, lehajít, lerak, odavág
  • (ruhadarabot): levesz, letesz, lehúz, ledob, lehány
  • (régies): leszegez, lehajt
  • (bőrt): levedlik
  • (agancsot): elhullat, elhány

méregfog

főnév
  • fullánk

önkormányzat

főnév
  • helyhatóság, autonómia, önigazgatás, önrendelkezés, tanács (régies)
  • városháza