megfagy szinonimái

ige
  • befagy, jéggé fagy, felreccsen (tájnyelvi), jéggé válik
  • összefagy, átfagy, megdermed, meggémberedik, didereg, vacog a foga, megveszi az isten hidege
  • elfagy, kifagy, tönkremegy

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elátkoz

ige
  • megront, átváltoztat (valamivé)
  • megátkoz, átokkal sújt, átkot mond (valakire), átkot szór (valakire)

zsöllye

főnév
  • karosszék
  • földszint
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megfagy szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

másodízben

határozószó
  • másodszor, másodjára (tájnyelvi)

lazsnakol

ige
  • üt, ver, üt-ver, püföl, páhol

kvarc

főnév
  • kovakő, kovarc (régies), varla (régies)

komplikáció

főnév
  • bonyodalom, baj, zavar, nehézség, akadály
  • (szaknyelvi): szövődmény

megborzad

ige
  • elborzad, megretten, elszörnyed, eliszonyodik, beleborzad, borzadály fogja el

megszól

ige
  • leszól, becsmérel, befeketít, kibeszél, kipletykál (bizalmas), ócsárol, lepocskondiáz, megszapul (tájnyelvi), leugat (régies), elgáncsol (tájnyelvi), simfel (bizalmas), rempel (régies), szűr-szapul (régies) Sz: rossz hírét költi; szájára vesz; más pendelyét mossa; köszörüli a nyelvét (valakin)

vígság

főnév
  • vidámság, derültség, derű, vigalom, jókedv, nevetés, ávé (szleng), rózsás kedv, öröm, ujjongás, örvendezés, boldogság
  • mulatság, mulatozás, szórakozás, duhajkodás, dőzsölés, tivornya, dorbézolás

kibocsát

ige
  • kienged, kiereszt, elbocsát, elereszt
  • áraszt, lövell, sugároz, okád, zúdít, szór, hint, kilehel
  • kiad, terjeszt, lanszíroz (idegen)
  • forgalomba hoz, kihoz (bizalmas), nyilvánosságra hoz, közönségessé tesz (régies)

készáru

főnév
  • késztermék

gyümölcsfa

főnév
  • csemegefa (tájnyelvi)

kijut

ige
  • kiér, kiérkezik, kimegy (tájnyelvi)
  • kivergődik, kievickél, kikecmereg, kikászálódik (bizalmas), kikeveredik, kilábal, kimászik, kikerül, kiszabadul, kifejtődik (tájnyelvi), kikepesztet (tájnyelvi), kivackolódik (tájnyelvi)
  • kilyukad (valamire)
  • (valakinek valamiből): részesül (valamiben), bőven jut

megvámol

ige
  • elvámol, vámot vet ki (valamire), megfináncol (régies)
  • (bizalmas): megdézsmál, csen, fogyaszt (valamiből), megkóstol

mocskos

melléknév
  • dancs (tájnyelvi), boncsos (tájnyelvi), szurtos, szutykos, piszkos, koszos, sáros, csatakos, maszatos, lustos (tájnyelvi), rohadt, tabajdok (tájnyelvi), szennyes, paszatos (tájnyelvi), szirkás (tájnyelvi), szennyezett, tisztátalan, mosdatlan
  • aljas, jellemtelen, gyalázatos, undorító
  • ocsmány, obszcén, trágár, mocskos szájú

bújtat

ige
  • rejteget, dugdos, dug, rejt
  • átdug, áthúz
  • (ruhadarabba): bebújtat, bedug
  • (tájnyelvi): (szőlőt) bujt, buktat, homlít (tájnyelvi)

pasztilla

főnév
  • gyógyszer, pirula, tabletta, labdacs (régies), pilula (régies)

odaszól

ige
  • odavet (néhány szót)
  • beszól
  • odatelefonál, odacsörög (bizalmas)

megfeledkezik, megfe

ige
  • elfelejt, elfeled, elfeledkezik, elmulaszt (valamit), eligyekedik (tájnyelvi), kimegy az eszéből, nem emlékszik(valamire)
  • (megfeledkezik magáról): elragadtatja magát, heveskedik, indulatoskodik
  • (megfeledkezik magáról): illetlenkedik
  • szellent, fingik (durva)

marólúg

főnév
  • lúgkő, marónátron, marószóda (tájnyelvi), nátrium-hidroxid (szaknyelvi), marótrágya (régies)

megnyit

ige
  • kinyit, kitár, kireteszel
  • hozzáférhetővé tesz, szabaddá tesz
  • megbont, kibont, felbont, kidugaszol
  • (szaknyelvi): felvág, feltár, szétnyit
  • megindít, fölavat, fölszentel, átad
  • megkezd, elindít, kibontakoztat

nyű1

ige
  • (kendert): kitép, tép, bolyhoz, irt (régies)
  • nyő (tájnyelvi), koptat, fogyaszt, nyúz, nyüstöl (tájnyelvi), koszpitol (tájnyelvi), rongyol, rongál, avít (régies), szaggat, igénybe vesz, bitol (tájnyelvi), kaszatol (tájnyelvi), gyeszetel (tájnyelvi), husol

meghatalmazott

főnév, melléknév
  • megbízott, kiküldött, képviselő, kirendelt, feljogosított, jogosult, felhatalmazott, illetékes, ügyvivő, közbenjáró, küldött, követ (választékos), teljhatalmú (választékos), teljhatalmazott (régies), prokurátor (régies), mandatárius (idegen), kinevezett, autentikus

lefoglal

ige
  • leköt, biztosít, fenntart, rezervál, megrendel, leelőlegez, lefoglalóz, lestoppol (bizalmas)
  • igénybe vesz, elfoglal, bitorol
  • kisajátít, szanál, elkoboz, rekvirál, konfiskál (régies), zárol, zár alá vesz, zálogol (régies), szekvesztrál (régies)

megrokkan

ige
  • megnyomorodik, megcsonkul, megsántul
  • összeesik, összerogy, megroppan, megdől

odalenn, odalent

határozószó
  • ott lenn
  • vidéken
  • legalul