kimerültség szinonimái

főnév
  • fáradtság, gyengeség, elerőtlenedés, erőtlenség, kimerülés, összetörtség, bágyadtság, elcsigázottság, fásultság, letörtség, levertség, tompultság, elesettség, elkényszeredés (régies), aszténia (szaknyelvi), exhaustió (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

épség

főnév
  • teljesség, integritás (idegen), sértetlenség, hiánytalanság, csorbítatlanság, érintetlenség, tökéletesség

összefoglaló II.

főnév
  • összefoglalás, kivonat, áttekintés, szinopszis (idegen), rezümé (választékos)
  • kompendium (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kimerültség szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kicsúszik

ige
  • kisiklik, kibújik, megugrik (bizalmas), kisurran, kicsesszen (tájnyelvi), kisuvad (tájnyelvi)
  • kiszabadul, kimenekül

jogerős

melléknév
  • (szaknyelvi): végleges, megfellebbezhetetlen, megtámadhatatlan, végérvényes, vitathatatlan, hatályos, érvényes, inappellábilis (régies)

izzít

ige
  • hevít, melegít, szít, lángra lobbant, tüzesít
  • fülleszt (szaknyelvi), felkokszol (szaknyelvi), begyújt, befűt

horgony

főnév
  • vasmacska, anker (régies)
  • szaka (szaknyelvi), kampó

kijavít

ige
  • megjavít, helyreállít
  • átjavít, helyesbít, helyreigazít, módosít
  • kipofoz (bizalmas), reparál, tataroz, befoltoz, kiigazít, rendbe hoz, korrigál, emendál (régies), restaurál, helyrehoz, jóvátesz, rekonstruál, renovál, bestoppol

komorság

főnév
  • rosszkedvűség, mogorvaság, kedvetlenség, szigorúság, keménység

szúr

ige
  • belemélyeszt, döf, beledöf, bök, csíp, mar, fullánkol, öklel
  • ölt
  • (szövegbe): beleiktat, beletűz, beszúr
  • fáj, szaggat, nyilall, hasogat
  • bánt, sért, keserít
  • tűz, süt, éget
  • (szleng): (kábítószert) befecskendez, felnyom (szleng), nyom (szleng), lő (szleng)

hálószoba

főnév
  • háló, hálóhelyiség, hálóterem, hálófülke, ágyasház (régies), alvószoba, hálóház (régies)

hajdankor

főnév
  • őskor, előkor (régies), múlt, régmúlt, előidő (régies)

embrió

főnév
  • magzat, ébrény (régies)

hasonló

melléknév
  • hasonlatos, hasonszőrű, hasonszerű (régies), hasonnemű (választékos), analóg (idegen), homológ (idegen), rokon, párhuzamos, paralel (idegen) Sz: mintha egy szájból köpték volna

korántsem

határozószó
  • semmiképpen, egyáltalán nem, legkevésbé sem, közel sem, megközelítőleg sem, csöppet sem

krém

főnév
  • paszta, kenőcs, pomádé (régies), kence, ír, kenet (régies), balzsam
  • tortakrém
  • elit, színe-java (valaminek), színe-virága (valaminek)

megszökik

ige
  • elmenekül, odábbáll, ellopózik, eltűnik, cserbenhagy, angolosan távozik, elpárolog, elszivárog (szleng), eloson, meglép (bizalmas), megpucol (szleng), megugrik (bizalmas), meglóg (bizalmas), lelécel (szleng), elhúz (szleng), megpattan (szleng), télakol (szleng)
  • disszidál, dezertál, dobbant (szleng)
  • elbujdosik, bujdosásnak adja fejét Sz: az ajtó sarkától vesz búcsút; beadja a kanalat; búcsút mond a kapufélfának; egérutat vesz; égve hagyja a mécset; eladta a szőlőföldet; elhúzza a csíkot (szleng); elteszi a riszát; elteszi a kapcát; elviszi a lépet; hozzálát, hogy merre van a kerékvágás; káposztát eszik; kereket old; megrúgja a gyöpöt; nyúlpasszust vált; olajra lép (szleng); pléhre megy; szélről köti a derest; útifüvet köt a talpára
  • kibújik (valami alól)
  • elfolyik, kifolyik
  • elillan

madártan

főnév
  • ornitológia (szaknyelvi)

kimutatás

főnév
  • feltárás, felfedés, feltüntetés
  • bizonyítás, bebizonyítás, igazolás
  • felvétel, felmérés, számbavétel, elszámolás
  • jegyzék, lista, leltár, inventár (idegen), lajstrom, nyilvántartás, regisztrálás, jelentés, beszámoló, jegyzőkönyv, elszámolás, számvetés, számadás, katalógus, statisztika, dokumentum

kibocsát

ige
  • kienged, kiereszt, elbocsát, elereszt
  • áraszt, lövell, sugároz, okád, zúdít, szór, hint, kilehel
  • kiad, terjeszt, lanszíroz (idegen)
  • forgalomba hoz, kihoz (bizalmas), nyilvánosságra hoz, közönségessé tesz (régies)

kiválogat

ige
  • kiszed, kiemel, különválaszt, osztályoz, szortíroz (bizalmas), szelektál, fajtáz (régies), minősít, rangsorol
  • megtisztít, megrostál, kiselejtez, kimustrál, kiszuperál (bizalmas)

lop

ige
  • csen, eltulajdonít, dézsmál, szerez, kerít, újít (szleng), oroz, rajzol (szleng), csór (szleng), csakliz (szleng), megcsap (szleng), meglovasít (szleng), lenyúl (szleng), megfúj (szleng), trombitának néz (tréfás), ötön vesz, bugáz (szleng), szajréz (szleng), zabrál (szleng) Sz: akkor vette, mikor senki se volt a boltban; cigányosan vesz; éjszaka virrad neki (tájnyelvi); előbb találta meg, mint más elvesztette; gazt vet rá; ingyen veszi; Isten adta neki, mikor a becsületes emberek aludtak; könnyen lett gazdája; más szekrényére szokott; nincsen veszi a semmin adottat; ötön vette; ott is talál, ahol senki se vesztett el valamit; ott is arat, ahol nem vetett; ragad a keze; pártját fogja; pénz nélkül vásárol; ragadós a keze, mint a lép; tíz körmön szerezte
  • (pénzt): sikkaszt, rabol, foszt, csillent (tájnyelvi), csóreszol (szleng)
  • (szellemi terméket): plagizál, plágiumot követ el, ollóz, kiollóz (bizalmas), lekoppint (szleng)

kiránt2

ige
  • kisüt, megsüt

jövés-menés

főnév
  • járkálás
  • sürgés-forgás, lótás-futás, sürgölődés, búcsújárás, felbolydulás, nyüzsgés, kavarodás

kobold

főnév
  • szellem, manó, törpe

lyukasztó

főnév
  • perforáló gép, átütő (szaknyelvi), pontozó (szaknyelvi)