megfordít szinonimái

ige
  • irányt vált, fölcserél, reverzál (idegen), átfordít, invertál (idegen), elfordít, felborít, felfordít
  • kifordít, visszájára fordít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kiszuperál

ige
  • kiselejtez, kidob, kimustrál, eldob

alulmarad

ige
  • veszít, veszt, vereséget szenved, kudarcot vall, kikap (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megfordít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

maximum

határozószó
  • legfeljebb, maximo calculo (idegen), ad maximum, legfennebb (tájnyelvi)
  • hacsaknem

lecsúszott

melléknév
  • deklasszált (idegen), lezüllött
  • elszegényedett, levitézlett, tönkrement, snassz (bizalmas), kócipor (tájnyelvi)

lakásügy

főnév
  • lakásprobléma, lakáskérdés

kontár I.

melléknév
  • szakszerűtlen, avatatlan, céhen kívüli (régies), amatőr, ügyetlen, kétbalkezes

megdörzsöl

ige
  • megdörgöl, megvakar, megsúrol (tájnyelvi)

megtérít

ige
  • visszafizet, megfizet, megad, viszonoz, kipótol, kiegyenlít
  • leró, fedez, visel
  • kárpótol, jóvátesz, helyrehoz, rekompenzál (idegen), kompenzál, kártalanít, kárpótlást nyújt
  • visszatérít, áttérít
  • (tájnyelvi): megfordít, visszafordít

világoskék

melléknév, főnév
  • halványkék, pasztellkék, égszínkék, égszínű, lazúrkék, azúrszínű, azúrkék, azúr (választékos), akvamarin

kidől

ige
  • ledől, kiomol, kifordul
  • kiborul, kiömlik, kifolyik, kiürül
  • szétpereg, szétszóródik
  • összerogy, kimerül, kifárad, elfárad, elgyengül, elalél
  • meghal

kettesben

ragos főnév
  • kettecskén, négyszemközt, párosan, szemtől szembe, te meg én

hadászat

főnév
  • stratégia, hadművészet, hadtudomány

kiküld

ige
  • kidob, kiparancsol, kizavar, kikerget, kiutasít, eltávolít, kitesz, kifelezol (tájnyelvi), kiigazít (tájnyelvi), kiobsitol (tájnyelvi)
  • kijelöl, kinevez, megbíz, utasít, meghatalmaz, előreküld, kihelyez, feljogosít, követként küld, kirendel, kivezényel, delegál, deputál (idegen), emittál (szaknyelvi), expediál (idegen)

méhkirálynő

főnév
  • anyaméh, méhanya, méh

mondóka

főnév
  • rigmus, kiolvasó, kiszámoló, versike
  • (bizalmas): mondandó, mondanivaló, beszéd
  • elbeszélés, történet

busás

melléknév
  • gazdag, bőséges, dús, tetemes, jókora, tisztes, opulens (régies)

pazarol

ige
  • tékozol, fecsérel, pocsékol, szór, herdál, költekezik, könnyelműsködik, költ, szórja a pénzt, prédál (régies), veszteget Sz: ereszti szélnek, víznek; nagy lábon él; az ablakon szórja a pénzt; dobálja a pénzt

oktat

ige
  • tanít, okít, kiképez, nevel, iskoláz (választékos), kiművel
  • előadást tart
  • instruál (idegen), irányít, reguláz, palléroz (választékos), utasít
  • képez, idomít, treníroz
  • leckéztet (pejoratív), int, lelkére beszél, korhol, fedd

meggátol

ige
  • megakadályoz, meghiúsít, gátat vet (valaminek), keresztez, feltart, útját állja, lehetetlenné tesz, megbénít, késleltet, keresztülhúz, hátráltat, leállít, megakaszt, visszaszorít, visszaver, féken tart, megállít

másolópapír

főnév
  • fénymásolópapír
  • indigó, átírópapír, karbonpapír
  • kopírpapír (régies), pauszpapír, kopírozó (tájnyelvi)

megpillant

ige
  • meglát, észrevesz, észlel
  • megismer, kiszúr (bizalmas), felismer, fölfedez

odaér

ige
  • eljut, megérkezik, célhoz ér, beér, elérkezik
  • odavetődik
  • hozzáér, hozzáfér, kinyúlik (valameddig), érintkezik(valamit)

meginog

ige
  • megmozdul, elmozdul, megremeg, meging (régies), megbillen
  • megtántorodik
  • tétovázik, habozik, bizonytalankodik, megrendül, eltántorodik (választékos), hezitál, megtorpan, kétségek fogják el (választékos)

légmentes

melléknév
  • hermetikus, légtartó, légzáró
  • vákuumzáró, vákuumzáras
  • légüres, légtelen

megszállott

melléknév, főnév
  • fanatikus, rajongó, szenvedélyes, vakbuzgó, mániákus, mániás, megrögzött, bigott
  • ördöngös, tébolyodott

óhatatlan

melléknév
  • (választékos): elkerülhetetlen, elháríthatatlan, elutasíthatatlan, elmaradhatatlan, elengedhetetlen, biztos, szükségszerű, szükséges