megrökönyödik szinonimái

ige
  • elképed, megdöbben, megütközik, odavan, megijed, megriad, megrémül, megszeppen, meghökken
  • (tájnyelvi): befülled, bepállik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szakkönyv

főnév
  • kézikönyv, szakkiadvány

tüdővész

főnév
  • tüdőbaj, tébécé, tuberkulózis (szaknyelvi), tüdőgümőkór, gümőkór, mellbaj (régies), mellbetegség (régies), morbus hungaricus (idegen), phtisis (idegen), hektika (tájnyelvi), tüdőkór, tüdősorvadás, tüdősorv (régies), szárazbetegség (tájnyelvi), szárazköhögés (tájnyelvi), száraz keh (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megrökönyödik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megijeszt

ige
  • megrémít, megrémiszt, megriaszt, megfélemlít, elbátortalanít, félemlít (régies), ráijeszt, elijeszt, elriaszt, visszariaszt, visszarettent, megrettent, elrettent, megdermeszt, elrémít, elképeszt, halálra rémít, rémületbe ejt, elrémiszt, ráhozza a szívbajt (szleng), ráhozza a frászt (szleng), megdöbbent, elborzaszt, dobbant (régies), konsternál (régies), megrezzent, megijeget (tájnyelvi), megrajcsúroztat (tájnyelvi), megrezzeget (tájnyelvi), megvakkant (tájnyelvi)

letelik

ige
  • eltelik, kitelik, lejár, eljár, elmegy, lepereg, elmúlik
  • elrepül, elröpül, elszalad, elillan, tovaszáll, tovatűnik, eliramlik

lélegzetvisszafojtva

határozószó
  • feszülten, izgatottan
  • rezzenéstelenül, meredten

köz1

főnév
  • sikátor, mellékutca, átjáró
  • hely, hézag, hasadék, repedés, bemélyedés, szakasz, térköz, távolság
  • terület, térség
  • időköz, intervallum

megnősül

ige
  • megházasodik, házasságot köt, egybekel (választékos), megesküszik (valakivel), frigyre lép, családot alapít, feleséget vesz (tájnyelvi), megfeleségesedik (tájnyelvi) Sz: asszonyt visz a házhoz, belép a becsületes emberek sorába; igába fogja magát

meteorológia

főnév
  • légkörtan, időjárástan

zár1

ige
  • bezár, csuk, betesz, berekeszt
  • reteszel, rigliz, kulcsol, lakatol
  • befejez, bevégez
  • záródik, csukódik
  • (magába zár): befogad

kiránt2

ige
  • kisüt, megsüt

kilátó

főnév
  • kilátópont, figyelőhely, magaslat

harmad II.

főnév
  • terc (régies)
  • harmadrész

kivallat

ige
  • kifaggat, kikérdez

miniatűr I.

melléknév
  • kicsiny, apró, törpe, pici, piciny, parányi, pirinyó, pöttöm, icipici, csöppnyi, csöpp

napibér

főnév
  • napszám, napidíj, zsold (régies), szakmánybér (szaknyelvi)

csapoz

ige
  • csapol, szádal, ékel
  • összeerősít, összeereszt

ponty

főnév
  • potyka, pozsár (régies), babaj (régies)

önzetlen

melléknév
  • áldozatos, áldozatkész, odaadó, önfeláldozó, altruista (választékos), altruisztikus (idegen), emberbaráti, nemes lelkű, jószívű, jólelkű, jóindulatú, jóakaratú, filantróp

megsejt

ige
  • megjövendöl, megálmodik, megjósol, megérez, gyanít, megsejdít, kiszimatol, gyanút fog, kifürkész, kikövetkeztet
  • észrevesz, meglát, megneszel, kiszimatol, megszagol, szagot fog, megorront, megtapasztal, megtud Sz: szelét veszi; nyomát veszi; ha nem látta is magát, neszét veszi

meghatalmazott

főnév, melléknév
  • megbízott, kiküldött, képviselő, kirendelt, feljogosított, jogosult, felhatalmazott, illetékes, ügyvivő, közbenjáró, küldött, követ (választékos), teljhatalmú (választékos), teljhatalmazott (régies), prokurátor (régies), mandatárius (idegen), kinevezett, autentikus

mélység

főnév
  • mélyedés, meredély (választékos), feneketlenség, űr
  • szakadék, szurdok, verem
  • alaposság, tartalmasság
  • bensőség, bizalmasság

ökörszem

főnév
  • királyka, diómadár (tájnyelvi), földicsuka (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): tükörtojás

megtárgyal

ige
  • megbeszél, megvitat, konzultál, pertraktál (idegen), megtanácskoz, meghány-vet, eszmecserét folytat, diszkutál (régies)

lexikon

főnév
  • ismerettár, tudománytár, enciklopédia
  • (régies): szótár
  • (szaknyelvi): szókincs

méret

főnév
  • nagyság, terjedelem, kiterjedés, dimenzió, szám (ruháé, lábbelié)
  • mérték, arány

önszántából

határozószó
  • önként, szabadon, készakarva, kéretlenül, magánszorgalomból, magamagától, magától, benevolenter (idegen)