meghatottság szinonimái

főnév
  • megilletődés, elérzékenyülés, megindultság, elfogódottság, felindulás, megrendülés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

áthallatszik

ige
  • keresztülhallatszik, áthallik (tájnyelvi), átszivárog, átszüremlik, átszűrődik

belterjes

melléknév
  • szakszerű, mély, alapos, okszerű, beható, intenzív
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a meghatottság szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megannyi

névmás
  • (választékos): ugyanannyi
  • számtalan, számos, sok, rengeteg, megszámlálhatatlan
  • az összes

légi

melléknév
  • repülő, repülési

lapos

melléknév
  • sima, sík, egyenes
  • laspadt (tájnyelvi), lapútyi (tájnyelvi)
  • csapott
  • beesett, horpadt
  • hétköznapi, közönséges, érdektelen, prózai, közhelyszerű, agyoncsépelt, elcsépelt, semmitmondó, elnyűtt, triviális, banális, platt (idegen)
  • unalmas, egyhangú, színtelen
  • (nő): deszkamellű, deszka, formátlan, sovány

korhad

ige
  • bomlik, porlad, rothad, oszlik, mállik, redvesedik, odvasodik, szuvasodik, pudvásodik, töredezik

megfegyelmez

ige
  • megrendszabályoz, megzaboláz, kordában tart, megegzecíroz (tájnyelvi), megfog (bizalmas), megreguláz Sz: a körmére koppint; az orrára koppint; gatyába ráz; gúzsba tesz; lapocka alá fog (valakit); megtanítja kesztyűbe dudálni; megtanítja neki, hány a nyolc; móresre tanít; pálca alá fog (valakit), ráncba szed, rövid pórázra fog
  • megfenyít, megbüntet, megfedd, megver

megvámol

ige
  • elvámol, vámot vet ki (valamire), megfináncol (régies)
  • (bizalmas): megdézsmál, csen, fogyaszt (valamiből), megkóstol

viselkedik

ige
  • viseli magát, bánik (valakivel), fellép, forgolódik, eljár
  • reagál, visszahat

kifeszít

ige
  • kihúz, megfeszít, peckel, széttár, szétterjeszt, kiterjeszt, kinyújt, kinyújtóztat
  • kidomborít, kidülleszt

kiadatlan

melléknév
  • ki nem nyomtatott, kéziratos

hajfonat

főnév
  • copf, fonadék, varkocs, csimbók (tájnyelvi), cica (tájnyelvi), cucorka (tájnyelvi), csurka (tájnyelvi)

kínai

melléknév, főnév
  • sárga (bizalmas), ferde szemű (bizalmas), húzott szemű (szleng), sliccelt szemű (szleng)
  • (szleng): érthetetlen, magas (bizalmas)

méltó

melléknév
  • érdemes, alkalmas, értékes, megbízható, megfelelő, kifogástalan, méltóságteljes, tiszteletet parancsoló
  • illő, egyenrangú, méltóságteljes, derék, való (régies), hozzávaló, megtisztelő, kitüntető
  • figyelmet érdemlő
  • megérdemelt, méltányos, jogos, igazságos
  • helyes, fontos, jelentős

motel

főnév
  • szálló, autósszálló, panzió, penzió, fogadó, vendégfogadó
  • szálloda, hotel

bürokrata

főnév
  • hivatalnok, tisztviselő
  • (bizalmas): aktatologató, paragrafusrágó, betűrágó, tintanyaló, aktakukac, csinovnyik (régies)

pénzesutalvány

főnév
  • utalvány, csekk, csekklap, bankutalvány, fizetési utalvány

olvashatatlan

melléknév
  • rendetlen, kibetűzhetetlen, csúnya, ákombákom, kacaboca (tájnyelvi)
  • olyan, mint a macskakaparás
  • elmosódott, elmaszatolódott, kivehetetlen, áttekinthetetlen
  • élvezhetetlen, unalmas, sótlan, szürke

meghívás

főnév
  • invitálás (idegen), vendéglátás, megvendégelés, vendégség, szíveslátás
  • felkérés, utasítás, intés (régies), intimátum (régies)

medveköröm

főnév
  • akantusz, akant, akánt

megsemmisülés

főnév
  • halál, elmúlás, vég, nemlét, enyészet, kipusztulás, kihalás, elpusztulás, pusztulás, megszűnés, feloszlás, felbomlás
  • összeomlás, bukás, tönkremenés, vereség, kudarc, csőd, anyagi romlás

odvas

melléknév
  • üreges, lyukas, vermes (régies), öblös, pudvás, szuvas (fog), reves (tájnyelvi), göthés (tájnyelvi), hézagos (régies)
  • korhadt, taplók, mállatag, pállott

megkönnyebbül

ige
  • felszabadul, fellélegzik, megkönnyül, megkönnyebbedik, megnyugszik, lecsillapodik, megelégszik, megbékül Sz: malomkő esett le a nyakáról; nagy kő esik le a szívéről

leint

ige
  • elhallgattat, lehurrog, letorkol, letromfol, lepisszent (tájnyelvi)
  • megint, figyelmeztet
  • megállít, lestoppol (bizalmas), leszólít (bizalmas)

megtanul

ige
  • elsajátít, memorizál, bemagol, bevág (bizalmas), besulykol, begyakorol, beszuflál (tájnyelvi), beemléz (régies), betanul, beszed (szleng), átvesz
  • fölvesz, megszokik
  • felfog, megért, rájön

ollóz

ige
  • kivág
  • összevág, kompilál (idegen)
  • ellop, plagizál