megkönnyebbül szinonimái

ige
  • felszabadul, fellélegzik, megkönnyül, megkönnyebbedik, megnyugszik, lecsillapodik, megelégszik, megbékül Sz: malomkő esett le a nyakáról; nagy kő esik le a szívéről

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fejvesztés

főnév
  • fővesztés, lefejezés, lenyakazás, dekapitáció (idegen)

elpaterol

ige
  • (szleng): eltüntet, eltávolít, kidob, kihajít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megkönnyebbül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megelégedett

melléknév
  • boldog, gondtalan, vidám, víg, derűs, nyugodt, kiegyensúlyozott
  • kielégített, elégedett, kielégült

leköszön

ige
  • lemond, felmond, visszavonul, távozik, megválik, lelép (bizalmas), renunciál (régies)

lecsendesít

ige
  • lecsillapít, megnyugtat, kibékít, megbékít, elhallgattat, elcsitít, megfékez, megzaboláz, juhászít (régies), mitigál (régies), csíget (tájnyelvi), csihaszt (tájnyelvi), juház (tájnyelvi)
  • lehalkít

köhögés

főnév
  • köhécselés, köhintés, fulladozás, keh (régies)

meghatottság

főnév
  • megilletődés, elérzékenyülés, megindultság, elfogódottság, felindulás, megrendülés

méltánytalan

melléknév
  • méltatlan, igazságtalan, becstelen, sportszerűtlen, jogtalan, egyenlőtlen, elfogult, egyoldalú, kedvezőtlen, rosszindulatú, érdemtelen

visszautasító

melléknév
  • barátságtalan, hideg, fagyos, jeges, rideg
  • nemleges

kikér

ige
  • kikönyörög, kihívat, kihozat, kéredztet (tájnyelvi)
  • (kikér magának vmit): tiltakozik (valami ellen)

kiejtés

főnév
  • kipottyantás, kihullatás
  • hangképzés, tagolás, artikulálás (idegen), artikuláció (szaknyelvi), akcentus, ejtés, ejtésmód, pronunciáció (idegen)

haldoklik

ige
  • haldokol (választékos), agonizál (idegen), haldosik (tájnyelvi), utolján van (tájnyelvi)
  • halódik, halófélben van, pusztulóban van Sz: a végét járja, az utolját járja, végsőket vonaglik, utolsókat lélegzik, halálán van, halálküzdelmet vív (választékos), haláltusáját vívja, az utolsókat rúgja (durva), dögrováson van (durva), a halál révén áll; a nyelve hegyén van a lélek; ásóra, kapára nem soká fog várni; búcsúzik az árnyékvilágtól; csak órái vannak hátra; Istennél az obsitja; kiveri a halál vize; lába is a temető felé áll; oly aprót lélegzik, mint a moharmag; orrában hordozza a harangozópénzt; orrában van már a harangkötél; tépi a kontraktust; tusakodik a halállal

kiruccan

főnév
  • elutazik, kirándul, elbarangol

méretez

ige
  • tervez, kiszámít, bekótáz, dimenzionál (idegen), kiszab

muris

melléknév
  • (bizalmas): mulatságos, nevetséges, szórakoztató, mókás, bolondos, vicces, komikus, humoros, tréfás, habókos (tájnyelvi)
  • furcsa, szokatlan, különös, sajátságos, fura, bizarr

cigányzenész

főnév
  • szaloncigány (régies), muzsikus cigány

pikkely

főnév
  • halpénz (tájnyelvi), halpikkely, lemez

ortopéd

melléknév
  • testegyenesítő (szaknyelvi)
  • (szleng): furcsa, abnormális, idomtalan

megközelíthetetlen

melléknév
  • hozzáférhetetlen, elérhetetlen, megszerezhetetlen, távoli
  • megkörnyékezhetetlen, megvesztegethetetlen, lefizethetetlen, megvásárolhatatlan, becsületes
  • rideg, barátságtalan, zárkózott, emberkerülő, hideg

megcsillan

ige
  • felvillan, felcsillan, villog, villódzik, fellobban, fölragyog

megtermékenyítés

főnév
  • teherbe ejtés, inszemináció (idegen), fekundáció (idegen)

ominózus

melléknév
  • (választékos): baljóslatú, baljós, balszerencsés, végzetes, végzetszerű, vészhozó, veszedelmes, vészterhes, fátumszerű, fatális, átkos, kárhozatos, tragikus, szerencsétlen

megokolás

főnév
  • okvetés (régies), ok, okadatolás
  • indoklás, igazolás, motiváció, argumentáció (idegen), bizonyítás, érvelés, indok

lenget

ige
  • ingat, himbál, lóbál, lobogtat, lengeszt (tájnyelvi), limbál (tájnyelvi), luhajgat (tájnyelvi), billeget (régies), csóvál

megvilágít

ige
  • megvilágosít (régies), bevilágít, kivilágít, fénybe borít (választékos)
  • (szaknyelvi): exponál (idegen)
  • rávilágít, fényt derít (valamire), világot derít (valamire), világosságot derít (valamire), fényt vet (valamire), megértet, tisztáz, megmagyaráz, elmagyaráz, értelmez, kommentál, illusztrál, szemléltet, demonstrál

orrhang

főnév
  • nyifahang (régies)
  • nazális (szaknyelvi)