hajfonat szinonimái

főnév
  • copf, fonadék, varkocs, csimbók (tájnyelvi), cica (tájnyelvi), cucorka (tájnyelvi), csurka (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

spirális II.

főnév
  • csigavonal, csavarvonal, spirál

olvaszt

ige
  • cseppfolyósít, felenged
  • egyesít, ötvöz
  • bekebelez, annektál (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hajfonat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gyenge, gyönge II.

főnév
  • hiba, fogyatékosság, sebezhető pont, Achilles-sarok (választékos)
  • passzió (bizalmas), gyönyörűség, szórakozás, hobbi, dili (szleng)

fogadkozik

ige
  • esküdözik, ígérget, ígér, szavát adja, fogadalmat tesz, erősködik, erősítget, bizonygat, fogankodik (tájnyelvi), fogazkodik (tájnyelvi) Sz: köpi a markát

fér

ige
  • elfér, belefér, eltér (tájnyelvi), megfér (tájnyelvi), elhelyezhető
  • hozzáfér, odafér, odajut, hozzáférkőzik

farkasordító

melléknév
  • (időjárás): zord, hideg

gyümölcsöző

melléknév
  • termő, termékeny, virágzó, magzó (régies), produktív, gazdag, eredményes, gazdaságos, sikeres, jövedelmező, hasznos, kifizetődő, megtérülő, rentábilis (szaknyelvi), kamatozó, szapora

hazárdjáték

főnév
  • szerencsejáték
  • vakmerőség, kockázat, rizikó, kaland

pénzdarab

főnév
  • pénz, érme, fémpénz, aprópénz, váltópénz, batka (régies)
  • tantusz (régies)

elszigetelt

melléknév
  • magános, magányos, egyedülálló, zárkózott, hallgatag, különálló, visszavonult, izolált, el van vágva (valamitől)
  • szórványos, egyes, elválasztott, elkülönített

előretör

ige
  • előrehalad, előremegy, előrenyomul, élre vág, tolakodik, kiugrik, kipattan, feldolgozza magát (bizalmas)
  • tért hódít, fejlődik, tökéletesedik, kiművelődik, nagyobbodik, terjed

bizonyít

ige
  • igazol, alátámaszt, argumentál (szaknyelvi), bizonyságot tesz, tanúsít, tanúságot tesz, hitelesít, nem hagy kétséget (valami felől), megerősít, demonstrál, dokumentál, adatol, okadatol, megmutat, szemléltet, kimutat, levezet, affirmál (szaknyelvi)

emelvény

főnév
  • dobogó, pódium, esztrád, szószék, ambó, pulpitus (régies), piedesztál (idegen), katedra, rostrum (régies), tribün, lelátó

helyre

melléknév
  • ügyes, derék, talpraesett, fürge (régies)
  • helyes, jóképű, szemrevaló, csinos, nyalka, fess

humán

melléknév
  • emberi, emberies, humánus

kinyilatkoztat

ige
  • kijelent, kimond, állít, kinyilvánít, tudomására hoz, tudtára ad, kihirdet, nyilvánossá tesz, közhírré tesz, feltár, felfed, revelál (idegen)
  • ítél, előáll (valamivel), bejelent, deklarál, enunciál (idegen)

kancsal

melléknév
  • bandzsa, bandzsi, kancsi (bizalmas), kácsor (tájnyelvi), csambilla (tájnyelvi), csámburdi (tájnyelvi), sanda (régies), sandal (régies) Sz: a káposztáskertbe néz; epreskertbe néz; kiskertbe néz; tizenkettőre néz; úgy néz, mint a liba az eperfára; úgy néz, mint Pilátus macskája; egyik szeme csára, másik szeme hajszra

hajlamos

melléknév
  • hajlandó, hajlik (valamire), kész, kapható (valamire), alkalmas, képes
  • fogékony

gyanúsított

melléknév
  • terhelt, vádolt

harmónia

főnév
  • összhangzat, összehangzás (régies), konszonancia (szaknyelvi), összhang, összecsengés, akkord (szaknyelvi)(szaknyelvi)
  • összhang, egyetértés, megértés, összehangoltság, összeillés, egyezmény (régies), egyezés
  • kiegyensúlyozottság

kacat

főnév
  • limlom, ócskaság, gönc, vacak, zsibáru, ringy-rongy, bóvli, encsembencs (régies), cókmók, szemét, himihumi (tájnyelvi)

haldoklik

ige
  • haldokol (választékos), agonizál (idegen), haldosik (tájnyelvi), utolján van (tájnyelvi)
  • halódik, halófélben van, pusztulóban van Sz: a végét járja, az utolját járja, végsőket vonaglik, utolsókat lélegzik, halálán van, halálküzdelmet vív (választékos), haláltusáját vívja, az utolsókat rúgja (durva), dögrováson van (durva), a halál révén áll; a nyelve hegyén van a lélek; ásóra, kapára nem soká fog várni; búcsúzik az árnyékvilágtól; csak órái vannak hátra; Istennél az obsitja; kiveri a halál vize; lába is a temető felé áll; oly aprót lélegzik, mint a moharmag; orrában hordozza a harangozópénzt; orrában van már a harangkötél; tépi a kontraktust; tusakodik a halállal

fokozatos

melléknév
  • fokbeosztásos
  • graduális (szaknyelvi), stadiális (szaknyelvi)
  • lassú, szakaszos, mérsékelt, lépcsőzetes, egyenletes

hatáskör

főnév
  • hatalmi kör, jogkör, illetékesség, kompetencia (szaknyelvi), munkakör, szerepkör, feladatkör, ügykör, megbízás, felhatalmazás, reszort (idegen), tiszt, tisztség, funkció, jogosultság, jogosítvány, műkör (régies), működési kör, működési terület

kamélia

főnév
  • japánrózsa