méltó szinonimái
melléknév
- érdemes, alkalmas, értékes, megbízható, megfelelő, kifogástalan, méltóságteljes, tiszteletet parancsoló
- illő, egyenrangú, méltóságteljes, derék, való (régies), hozzávaló, megtisztelő, kitüntető
- figyelmet érdemlő
- megérdemelt, méltányos, jogos, igazságos
- helyes, fontos, jelentős
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
silány
melléknév
- gyenge, fejletlen, satnya, gyatra, gyarló, gyarvány (tájnyelvi), nyápic, nyamvadt, nyámnyila, gyeszora (tájnyelvi)
- értéktelen, haszontalan, olcsó, hitvány, vacak, gyenge, vásári (pejoratív), ócska, tré, tréfli (bizalmas), krajcáros (régies), gyepász (tájnyelvi), bóvli, csapnivaló, selejtes, eladhatatlan, dibdáb, lepra (durva), szar (durva)
- alávaló, aljas, jellemtelen, mihaszna, romlott, semmirevaló, semmirekellő, erkölcstelen, gyalázatos, becstelen
- tartalmatlan
- szellemtelen, otromba, ildomtalan (tájnyelvi)
megszabadul
ige
- mentesül
- megtisztul, letesz (valamit), hátat fordít (valaminek)
- kiszabadul, kimenekül, megmenekül
- (tájnyelvi): megszül, világra hozza gyermekét
- megszabadítja magát (valakitől, valamitől)
- leráz (bizalmas), túlad (valamin), kiselejtez, kiszuperál (bizalmas), kimustrál, sutba dob, lepasszol (szleng), ejt (szleng), dob (szleng)
- elveszt, elveszít, elkölt Sz: lerázza magáról, mint az eb a vizet(valakihez)
litánia
főnév
- imádság
- vecsernye (tájnyelvi)
- (hosszadalmas) felsorolás, beszéd
- panaszkodás, panaszáradat, sirám, siránkozás
külön II.
határozószó
- szétválasztva, más-más helyen, más-más helyre, ketté, elkülönítve, külön-külön, egyenként, megkülönböztetve, megkülönböztetett módon
- egymagában, magában, egyedül
- kiemelve, hangsúlyozottan, nyomatékosan
- csupán, csak
megvásárolható
melléknév
- megvehető, beszerezhető, kapható
- (pejoratív): megvesztegethető, megkenhető (szleng), megkörnyékezhető, korrupt, korrumpálható (idegen), lepénzelhető, lefizethető
motyó
főnév
- (bizalmas): holmi, batyu, csomag, málha, teher (régies), poggyász, pakk (régies), cucc (bizalmas), cucolék (régies), cókmók, betyárbútor (régies), hóbelevanc (bizalmas), celecula (tájnyelvi), bugyor (tájnyelvi), béngyele (tájnyelvi), szekszemonta (tájnyelvi)
kóborol
ige
- járkál, jár-kel, jön-megy, csatangol, csavarog, kószál, kódorog, kóborog, tévelyeg, bolyong, tekereg, ténfereg, kujtorog, mászkál, cselleng, lődörög, kóricál, lóg (valahol) (bizalmas), őgyeleg, ődöng, lézeng, barangol, vándorol, csalinkázik, flangíroz (régies), bumlizik (bizalmas), flangál (bizalmas), császkál, csámborog, csamangol (tájnyelvi), csatrangol (tájnyelvi), lórász (tájnyelvi), bitangol (tájnyelvi) Sz: a csavargyárban dolgozik; az országot kerüli; bolyong, mint a vadludak; kalészol, mint a dongóbogár; kavillóban van; mindig a soron ül, mint az árva malac; nyakába veszi a világot; oda van kavillóban; odajár az ebadóba
kitelik
ige
- meghízik, meghájasodik, felszed magára, kikerekedik, kigömbölyödik
- (tájnyelvi): eltelik (idő), lejár, végbemegy, befejeződik, véget ér
- elegendő, futja, elégséges, elég
helyre
melléknév
- ügyes, derék, talpraesett, fürge (régies)
- helyes, jóképű, szemrevaló, csinos, nyalka, fess
korhadt
melléknév
- porladt, rothadt, oszló, bomló, mállott, redves (tájnyelvi), odvas, szuvas, szúette, pudvás, penészes, vénült
mutogat
ige
- mutat, bökdös
- gesztikulál
- fitogtat, kérkedik, parádézik, hivalkodik, mutogalódik (tájnyelvi), fitít (tájnyelvi)
- szellőztet, napvilágra hoz, kitereget, közszemlére tesz, kiállít
csontos
melléknév
- vézna, szikár, sovány, vékonydongájú, girhes, csont és bőr, ösztövér (régies), cérkó (tájnyelvi), csortos (tájnyelvi), gibárd (tájnyelvi)
- erős csontú, nagy csontú, vaskos
rablás
főnév
- fosztogatás, lopás, tolvajlás, zsákmányolás, eltulajdonítás, kifosztás, zabrálás (szleng), kalózkodás (régies), prédálás (régies), zsiványság (régies), útonállás (régies), furtum (régies), banditizmus, huliganizmus (idegen), markecolás (szleng), meló (szleng), rabi (szleng)
- (szaknyelvi): csere (kártyában)
megrongál
ige
- tönkretesz, elront, sért, összetör, deformál, roncsol, eltorzít, elcsúfít, harcképtelenné tesz, elpusztít, megsziszál (tájnyelvi)
összeráncol
ige
- ráncokba szed, behúz, ráncokba von, összekorcol (tájnyelvi), redőkbe von, redőz, pliszíroz (szaknyelvi)
- gyűr
- (szemöldököt): összevon, összehúz
mondás
főnév
- szállóige, szólás, közmondás, kádencia (régies), aforizma, szentencia (régies), aranyköpés (bizalmas), beköpés (szleng), benyögés (szleng)
összhang
főnév
- összhangzat, akkord, harmónia
- összecsengés, egybecsengés, összhangzás, egybehangzás
- konszenzus, egyetértés, egyezség (régies), konkordancia (régies), összehangoltság, békesség