kivégez szinonimái

ige
  • likvidál, megöl, másvilágra küld, elveszt (régies)
  • meggyilkol, kicsinál (szleng), kinyír (szleng)
  • befejez, elvégez, megold

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rutin

főnév
  • jártasság, ügyesség, készség, gyakorlat, tapasztalat, megszokás, szokás

visszája

főnév
  • (valaminek): fonákja, hátlapja, hátoldala, bal fele (tájnyelvi)
  • (valaminek): ellenkezője, ellentéte
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kivégez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kiömlik

ige
  • kifolyik, kihull, kidől, kiborul, kicsordul, kibugyog, kibuggyan, kicsurog, kibugyborékol, kilöttyen, kiloccsan, kicsöpög, kiszivárog, kitör, kiárad, kilövell, kiöklik (tájnyelvi), elomlik (tájnyelvi), kiguvad (tájnyelvi)
  • (tömeg): kitódul, kiáramlik, kiözönlik, kizúdul

káromkodik

ige
  • szitkozódik, szidalmaz, gyaláz, káromol, átkozódik, szentségel, adtateremtéz, szedtevettézik, ebugattázik, teremtettézik, teringettézik, becstelenkedik (tájnyelvi), mocskolódik (tájnyelvi), kárhozkodik (tájnyelvi), istenez (tájnyelvi), cifráz (tájnyelvi), anyázik (szleng), szakrázik (szleng), szakkermentez (régies), szakramentíroz (régies) Sz: átkozódik, mint a kereketört kocsis; átkozódik, mint a zupás őrmester; erősen fújja az adtát; káromkodik, mint a zápor; lábuknál fogva húzza le a szenteket az égből; majd lerántja az eget; megereszti a huszármiatyánkot; szalonnát evett, megcsúszott a szája; szórja, mint katona az adtát; úgy káromkodik, mint egy kocsis; vasvillát köpköd

kakukkfióka

főnév
  • szerelemgyerek, fattyú, zabigyerek, bitang (tájnyelvi), kakukk (tájnyelvi), kakukkfi (tájnyelvi)

ígéret

főnév
  • adott szó, fogadalom, nyilatkozat, becsületszó, ígérvény (szaknyelvi), elkötelezés, kötelezettség

kiszögellés

főnév
  • kiugrás, kinyúlás, sarok, él, szél, szegély, perem, párkány, szöglet, kiálló rész(régies)

körötte

határozószó
  • körülötte, körös-körül, minden oldalon, körben

tárgyi

melléknév
  • dologi, tárgyszerű, anyagi, konkrét, kézzelfogható, objektív, materiális, fizikai

hazaküld

ige
  • hazarendel, hazaparancsol, elküld, visszaküld, elenged, elbocsát, szélnek ereszt, meneszt, leszerel, kiszuperál (bizalmas), elpaterol (szleng), hazaóferol (tájnyelvi)

harsona

főnév
  • puzon (idegen), pozaun (idegen), trombon (szaknyelvi), fanfár
  • kürt

este I.

határozószó
  • esténként, estefelé, estidőben, napnyugtakor, naplementekor, napszállatkor (régies), alkonyatkor, szürkületkor, esthajnalkor, napestekor (régies), estenden (régies), sötétedéskor, sötétedés után

hiány

főnév
  • szűkölködés, nélkülözés, szükség, szegénység, ínség, nyomorúság
  • (szaknyelvi): veszteség, ráfizetés, deficit, adósság, tartozás, mínusz (bizalmas), kár, passzívum (idegen)
  • hiba, tökéletlenség, fogyatékosság, fogyatkozás, hiányosság, kívánnivaló, hézag, hiátus (idegen), defektus (szaknyelvi)

közbülső

melléknév
  • középső, közbenső, közbeeső, közbül lévő, közbeiktatott, középen levő

láttamoz

ige
  • aláír, kézjegyével ellát, szignál (bizalmas), ellenjegyez
  • hitelesít, jóváhagy, vidimál (régies), coramizál (régies)

alakul

ige
  • alakot ölt, formát ölt, formát nyer, képződik, érlelődik, keletkezik, formálódik, idomul (választékos), szövődik, kovácsolódik, módosul
  • szerveződik, létrejön, létesül
  • változik, fejlődik, válik (valamilyenné), lesz (valamilyenné), átváltozik, lesz

mérgező

melléknév
  • mérges, toxikus (szaknyelvi), maszlagos (tájnyelvi), halálos, mortális (szaknyelvi), letális (szaknyelvi)
  • veszélyes, veszedelmes, ártalmas, káros, egészségtelen, bomlasztó, romboló, mételyező (tájnyelvi)

megállapodás

főnév
  • egyezség, egyezmény, egyetértés, megegyezés, szerződés, szerződéskötés, konszenzus (szaknyelvi), konvenció (szaknyelvi), paktum (régies), stipuláció (idegen), kiegyezés, alku
  • (tájnyelvi): megállás

kivételez

ige
  • előnyben részesít, kedvez, favorizál, preferál

kínlódás

főnév
  • fájdalom, szenvedés, nyavalygás, gyötrődés, gyötrelem, vergődés, vívódás, keserv, bánkódás, szorongás, szívfájdalom
  • vesződség, erőlködés, küszködés, küzdelem, fáradság, baj

korosztály

főnév
  • évjárat, évfolyam, nemzedék

maszatol

ige
  • összeken, összemázol, összekoszol, bemocskol, bepiszkít, beszennyez
  • elken, szétdörzsöl
  • babrál, pepecsel, pacsmagol, pingál

kokárda

főnév
  • szalagrózsa, szalagcsokor, tarajka (régies)

kebel

főnév
  • mell, emlő, csecs, csöcs, cici, didi (bizalmas), duda (szleng), begy (tájnyelvi), tőgy (durva)
  • mellüreg, szívtájék
  • szív, lélek

költözködés

főnév
  • hurcolkodás, lakhelyváltoztatás, helyváltoztatás, áttelepedés, áttelepülés, hordozkodás (tájnyelvi), elutazás

megakaszt

ige
  • megállít, feltartóztat, feltart, visszatart, removeál (idegen), intertál (tájnyelvi), elakaszt
  • eltorlaszol, megbénít
  • félbeszakít, közbevág, szavába vág, letorkol, közbeszól, közbelép
  • (szaknyelvi): megfog, kifog, kihalász