este I. szinonimái
határozószó
- esténként, estefelé, estidőben, napnyugtakor, naplementekor, napszállatkor (régies), alkonyatkor, szürkületkor, esthajnalkor, napestekor (régies), estenden (régies), sötétedéskor, sötétedés után
este II. szinonimái
főnév
- est, estve (régies), esthajnal (régies), napnyugta, napest (régies), napszállat (régies), napszentület (tájnyelvi)
- alkony, alkonyat, szürkület
- előeste
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
irt
ige
- pusztít, elpusztít, eltávolít, gyilkol, öl, megsemmisít, kiszaggat, kivág, nyes (régies), vagdal (régies)
- megszüntet
gazdag I.
melléknév
- pénzes, tehetős, jómódú, módos, nagypénzű, vagyonos, vastag (szleng), opulens (régies), hatszélgatyás (tájnyelvi), jóbolhás (tájnyelvi) Sz: a bőre alatt is pénz van (bizalmas); felveti a pénz (bizalmas); van mire támaszkodni a síkon; tele van dohánnyal (szleng); tejben-vajban fürdik; van mit aprítania a tejbe; mindenkit zsebre vág; annyi a pénze, mint a pelyva; annyi a pénze, hogy a tyúk eszi az apraját; több a bankó nála, mint a rongy; jól van eleresztve; tele van lével(szleng)
- bőséges, bő, dús, sűrű, busás, tetemes, jókora, tartalmas, kiadós
- ragyogó, fényűző, pompás, pazar, luxuriózus (idegen)
engedmény
főnév
- kedvezmény, árkedvezmény, árleszállítás, ármérséklés, árengedmény, árcsökkentés, akció
elárvul
ige
- árván marad, árvaságra jut, árvahodik (tájnyelvi), megárvalodik (tájnyelvi)
- elgyámoltalanodik, elszontyolodik, elcsügged, elanyátlanodik
erősítő
főnév
- roboráns (szaknyelvi), erősítőszer
- (tréfás): rövidital, tömény, szíverősítő (bizalmas)
mérges
melléknév
- mérgező, toxikus (szaknyelvi), pusztító, káros, egészségtelen, halálos, maszlagos (tájnyelvi), mételyező (tájnyelvi)
- gyulladásos, fertőzött, gennyes
- dühös, dühödt, haragos, bosszús, ingerült, felháborodott, felbőszült, bősz, mérgeskedő, felindult, haragvó, veszekedő, harapós, morózus, zabos, kötekedő, viperafajzat (választékos), ergellős (tájnyelvi) Sz: aligha meg nem eszi a méreg; bömböl, mint a bika; dühben van, mint a pap szamara a korpától; elfutotta a méreg; eszi a lúg a nyakát; feni az agyarát (valakire); kijött a sodrából, mint a vásárhelyi madzag; nagy mája van; olyan mérges, mint a vérkelés; olyan, mint a láncos kutya; olyan, mint az ért kelés; szikrát hány a szeme; úgy néz rá, mintha meg akarná enni; véres a szeme
büntetés
főnév
- fenyítés, fenyíték, megtorlás, bírság, bírságolás, fegyelmezés, szankció, retorzió, penitencia
cókmók
főnév
- csomag, batyu, felszerelés, holmi, málha, pakk, poggyász, caklipakli (bizalmas), cucc (bizalmas), hóbelevanc (bizalmas), celecula (tájnyelvi), cakompakk (tájnyelvi), himihumi (tájnyelvi), motyó (bizalmas), retyerutya (tájnyelvi), bugyorka (tájnyelvi), celebula (tájnyelvi), cipelék (tájnyelvi), egyetmás (tájnyelvi), betyárbútor (régies)
felhagy, fölhagy
ige
- abbahagy, félbehagy, félbeszakít, letesz (valamiről), eláll (valamitől), lemond, leszokik, megáll, leáll, kiugrik (bizalmas), kiszáll (szleng), felmond (tájnyelvi), fennhagy (tájnyelvi), felad, tartózkodik, megszüntet, megszakít, felfüggeszt, véget vet (valaminek), végez (valamivel), belehagy (tájnyelvi)
fésületlen
melléknév
- kócos, borzas, boglyas, gubancos, kuszált, bozontos, zilált, torzonborz, csapzott, bócéros (tájnyelvi), tollaboglyas (tájnyelvi)
- hanyag, összetákolt, trehány, összecsapott, felületes
gyászos
melléknév
- síri, fájdalmas, bánatos, siralmas, gyászba borult, funestus (idegen), szomorú, komor, halálos, tragikus, végzetes
- sikertelen, szerencsétlen
- keserves, nyomorúságos
emlék
főnév
- emlékkép, reminiszcencia (idegen), emlékezet
- emléktárgy, szuvenír, ereklye, relikvia, klenódium (régies)
- emlékmű, monumentum (régies)
fázis
főnév
- szakasz, időszak, ciklus, korszak, intervallum, periódus
- állapot, stádium, etap, mozzanat, fok
- (szaknyelvi): vezetékág, (elektromos) ág
gunyoros
melléknév
- csúfondáros, élces, kaján, csípős, ironikus (idegen), maliciózus, szarkasztikus (választékos), szatirikus
évődik
ige
- enyeleg, tréfálkozik, kötekedik, tréfál, kötődik, ingerkedik, húz (valakit), gonoszkodik, huncutkodik, mókázik, heccel, cicáz, kokettál, cukkol, csipkelődik, kisálkodik (tájnyelvi), böllenkedik (tájnyelvi), incselkedik
- (tájnyelvi): rágódik, tépelődik, eszi magát
elhalálozás
főnév
- meghalás, haláleset, elmúlás, elhunyta (valakinek), eltávozás, jobblétre szenderülés
fejvesztett
melléknév
- fejetlen, kapkodó, megzavarodott, rémült, eszeveszett, szétszórt, meggondolatlan
gyarló
melléknév
- gyatra, csekély, hiányos, silány, gyenge, erőtlen, tökéletlen, tévedő, hibázó
- esendő, bűnre hajló, bűnös, veszendő, halandó