körötte szinonimái

határozószó
  • körülötte, körös-körül, minden oldalon, körben

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

korrekt

melléknév
  • tisztességes, becsületes, megbízható, szavahihető, tisztakezű, kifogástalan, feddhetetlen (jellem)
  • sportszerű, fair (idegen)
  • igazságos, tárgyilagos, pártatlan, objektív, helyes, pontos, hibátlan, helyénvaló, szabályszerű, méltányos

kiplakátoz

ige
  • közzétesz, kiragaszt
  • meghirdet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a körötte szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kontrollál

ige
  • ellenőriz, felügyel, szemmel tart, figyel

kiadó II.

főnév
  • könyvkiadó, nyomtató (régies)
  • kiadóhivatal
  • csomagkiadó (régies)

keresztmetszet

főnév
  • harántmetszet, profil, keresztszelvény
  • átméret (tájnyelvi), szabványszelvény, oldalrajz
  • áttekintés

javítóműhely

főnév
  • szerelőműhely, szerviz

köd

főnév
  • pára, nebula (szaknyelvi), ködfolt, ködfüggöny, ködfátyol
  • homály, homályosság, árnyék, sötétség, zavar
  • mámor, bódulat

lakkozás

főnév
  • fényezés, politúrozás (idegen)

tétovázik

ige
  • bizonytalankodik, ingadozik, inog, habozik, hezitál, vacillál (bizalmas), teketóriázik, kukoricázik (tájnyelvi), hévizál (tájnyelvi), ideodáz (tájnyelvi)

horror

főnév
  • (bizalmas): iszonyat, iszony, félelem, rémület
  • undor, utálat

hiúság

főnév
  • önhittség, önimádat, önteltség, beképzeltség, elbizakodottság
  • hivalkodás, tetszelgés
  • semmiség, hiábavalóság, haszontalanság, hívság

féldeci

főnév
  • feles (szleng), nyelet (tájnyelvi)

idegen

melléknév
  • ismeretlen, külföldi, kívülálló, távol álló (valakitől), külhoni, külországi, peregrinus (régies), jövevény, átutazó, jöttment
  • szokatlan
  • nyugtalanító, visszatetsző
  • tartózkodó, közömbös, hideg (magatartás)

lázálom

főnév
  • önkívület, kórálom (régies)
  • rémkép, rémlátomás, agyrém

levelez

ige
  • levelet vált, írásol (tájnyelvi), korrespondeál (régies)
  • (régies): lapoz, hajt

arborétum

főnév
  • élőfagyűjtemény, füvészkert, botanikus kert, dendrárium (idegen)

múzsa

főnév
  • ihlető
  • ihlet

megnyugvás

főnév
  • megállapodás, megpihenés, beletörődés, rezignáció, elégültség, megelégedés, elégedettség, nyugalom, béke, rend, megbékülés, csillapodás, megkönnyebbülés, enyhülés

körüljár

ige
  • körülkerül, megkerül, körülsétál, körülmegy, körbemegy, körbejár, körülandalog (tájnyelvi)
  • ellenőriz, szemügyre vesz
  • felvázol, kitapogat, kipuhatol, kutat, vizsgál, átgondol, végiggondol, megfontol, megvilágít, körülfundál (tájnyelvi)
  • közkézen forog, forgalomban van

konda

főnév
  • disznócsorda, csorda, csürhe

kulminál

ige
  • tetőzik, tetőpontra hág
  • delel
  • kicsúcsosodik

megkritizál

ige
  • bírál, megbírál, megszid, helytelenít, hibáztat, gáncsol, megró, kifogásol, leszól, pocskondiáz, kárhoztat, kárpál (tájnyelvi), szemrehányást tesz

közbeszól

ige
  • közbevet, bekapcsolódik a beszélgetésbe, belebeszél, közbevág, szavába vág, megakaszt, félbeszakít, közbekotyog (bizalmas), belepofázik (durva), beledumál (szleng), belevakerál (szleng), belevartyog (szleng)
  • beleavatkozik, közbelép, közbejön

kidob

ige
  • kihajít, kivet, kizuhint, kiszór, kihajigál, ejiciál (idegen), kilök
  • kiselejtez, félredob, eldob, kiszuperál (bizalmas), kimustrál
  • kipenderít, kiakolbólít, kiebrudal, lapátra tesz (szleng), kigór (tájnyelvi), kivág, kibillent, kirúg (bizalmas), eltanácsol, kitessékel, eltávolít, kituszkol, kizavar, kipaterol (bizalmas), elzargat (tájnyelvi), kiutasít, kirepít, kilódít, elbocsát, elküld, kilakoltat Sz: ajtót mutat (valakinek); kiad rajta, mint eb a taligán; kiad vkin, mint a pataiak a szőrön; kiadja a nyargalót vkinek; kiadja az útját; kiteszi a szűrét; kivágja, mint a taknyot; megmutatja, hol csinálta az ács az ajtót; ebrúdra tesz; ebrúdon hány ki

különnemű

melléknév
  • különféle, különfajú, különfajta, másféle, másfajta, más-más jellegű, különböző, diszparát (idegen), heterogén
  • másnemű

megnő

ige
  • megnövekedik, megnövekszik, megnyúlik, felnyurgul (tájnyelvi), megnagyobbodik, kifejlődik, felnő, fölnevelkedik, felcseperedik (tájnyelvi), megembereskedik (tájnyelvi) Sz: nem lehet már az ágy alá dugni; kinőtt az Isten markából
  • megnagyobbodik, megszaporodik, meggyarapodik, felhalmozódik, kiterjed
  • elharapódzik, felgyorsul, felfokozódik
  • (tájnyelvi): megterem, kinő, kisarjad