korosztály szinonimái

főnév
  • évjárat, évfolyam, nemzedék

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tova

határozószó
  • el, messze, messzire, távolra

gleccser

főnév
  • jégár (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a korosztály szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kizsákmányoló

melléknév, főnév
  • népnyúzó, munkásnyúzó, élősködő, nyereséghajhász, elnyomó, vérszopó

keresztül-kasul

határozószó
  • összevissza, ide-oda, keresztbe-kasba (tájnyelvi), keresztül-által (tájnyelvi)

kelés

főnév
  • furunkulus (szaknyelvi), karbunkulus, kelevény (régies), gennyedés, gyűlés (tájnyelvi), tályog, darázsfészek (tájnyelvi), fakadás (tájnyelvi), fakadék (régies), süly (régies)

ismertet

ige
  • előad, elmond, kifejt, bemutat, tanít, tudomásra hoz, fejteget, elbeszél, megmagyaráz, tájékoztat, előterjeszt, taglal, körvonalaz, beszámol, referál, tálal (bizalmas), recenzeál (szaknyelvi)

konstatál

ige
  • megállapít, kijelent, felismer, észlel, érzékel, észrevesz, tapasztal, appercipiál (idegen)

kulminál

ige
  • tetőzik, tetőpontra hág
  • delel
  • kicsúcsosodik

tény

főnév
  • valóság, igazság, tényállás, konkrétum, faktum (régies), bizonyosság, adat, körülmény, dolog, megtörtént dolog, realitás
  • állítás, tétel
  • megállapítás

hitelesít

ige
  • igazol, elismer, elfogad, törvényesít, legalizál, legitimizál (idegen)
  • aláír, ellenjegyez, megpecsétel, szignál (bizalmas)

hernyótalp

főnév
  • lánctalp, hernyólánc

fázis

főnév
  • szakasz, időszak, ciklus, korszak, intervallum, periódus
  • állapot, stádium, etap, mozzanat, fok
  • (szaknyelvi): vezetékág, (elektromos) ág

hozzájárulás

főnév
  • adomány, támogatás, dotáció, ajándék, donáció (régies), alamizsna, felajánlás
  • beleegyezés, konszenzus (szaknyelvi), jóváhagyás, helybenhagyás, engedély, helyeslés, egyetértés

küzdelmes

melléknév
  • rögös, göröngyös, hányatott, viharos, megerőltető, viszontagságos, nehéz, strapás (bizalmas)

lendítőkerék

főnév
  • lendkerék

amerről

határozószó
  • ahonnan, merről (választékos), ahonnét (tájnyelvi)

mord

melléknév
  • (választékos): komor, sötét, rosszkedvű, borús, gyászos, búvalbélelt, barátságtalan, rideg, mogorva, morcos, morc, marcona, morózus, harapós, haragos, mérges

megindultság

főnév
  • meghatottság, elérzékenyülés, elérzékenyedés, meghatódás, megrendülés, megindulás (választékos), megilletődés, felindulás

korszerű

melléknév
  • modern, mai, új, újszerű, divatos, időszerű, jelenkori, haladó, menő (szleng)

kivételesen

határozószó
  • ritkán, nagy néha, néhanapján, hébe-hóba, olykor-olykor, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, időnként

középiskola

főnév
  • líceum (régies)
  • gimnázium, gimi (szleng), gimcsi (szleng)
  • szakközép (bizalmas)

meggondolatlan

melléknév
  • megfontolatlan, komolytalan, dőre, kelekótya, oktalan, szeleburdi, szeles, hebrencs, vigyázatlan, gondatlan, elhibázott, vakmerő, esztelen, könnyelmű, kajla, hebehurgya, magagondolatlan (régies), forrófejű, fejvesztett, ostoba, kelebóla (tájnyelvi), gyermekszó (tájnyelvi), sületlen, kapkodó, óvatlan, kótyagos, hűbelebalázs (bizalmas)
  • elhamarkodott, hirtelen, sietős, elkapkodott, korai

könnyít

ige
  • mérsékel, kisebbít, megkönnyít, enyhít, könnyebbít (régies)
  • megsegít, megszabadít, felment, mentesít, tehermentesít, segítségére siet, segítséget nyújt, leveszi a terhet valakinek a válláról (választékos)
  • (könnyít magán): kitárulkozik, megkönnyebbül, lecsillapodik, kitárja a szívét (választékos), kiönti a szívét, elsírja a baját (választékos)
  • (tájnyelvi): székletet ürít

kétértelmű

melléknév
  • homályos, félreérthető, kétes, kétséges, dodonai, félremagyarázható, talányos, titokzatos, rejtelmes, rejtélyes, bizonytalan, gyanús, ambivalens (idegen)
  • pikáns, pajzán, pajkos, sikamlós, csiklandós, illetlen, ízetlen, csípős, érzékcsiklandó, frivol, obszcén

közvélemény

főnév
  • a nép szava, közvélekedés, közfelfogás, közmeggyőződés, közhiedelem, közszellem, közhangulat, tömeghangulat, köztudat, közakarat

meghökkentő

melléknév
  • megdöbbentő, döbbenetes, elképesztő, meglepő, mellbevágó, szörnyű, hátborzongató, borzasztó
  • furcsa, különös, szokatlan, bizarr, újszerű, sajátságos
  • groteszk, torz, abszurd