menekül szinonimái

ige
  • visszavonul, megfutamodik, meghátrál, menekedik (régies), szabadul, szökik, elszökik, elszalad, elfut, elinal, eliszkol, pucol (bizalmas), lelép (bizalmas), menti a bőrét, menti az irháját
  • bujkál
  • emigrál
  • (valamitől): őrizkedik, elhárít magától, elfordul, elutasít, felhagy, távol tartja magát

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csizma

főnév
  • bilgeri, botos (tájnyelvi), ebenlógó (tájnyelvi)
  • hótaposó (bizalmas), hótapsi (bizalmas)

bömböl

ige
  • bőg, üvölt
  • (ágyú): morajlik, zúg, dörög
  • bőg, ordít, óbégat, bőköl (tájnyelvi), koákol (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a menekül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megszervezés

főnév
  • megalakítás, létrehozás, alapítás, organizálás (idegen)

major1

főnév
  • majorság (tájnyelvi), gazdaság, tanya, kisbirtok, porta, uradalom
  • (régies): községi bíró, falnagy (tájnyelvi), folnagy (tájnyelvi)

lohol

ige
  • siet, nyargal, vágtázik, fut, futkos, szalad, szaladgál, szaladozik, viharzik, lót-fut, talpal, rohan, lóstat (tájnyelvi)

kürtöl

ige
  • trombitál, tülköl, dudál, szirénázik, tutul (tájnyelvi)
  • híresztel, kidobol, nagydobra ver, fennen hirdet

megzendül

ige
  • felcsendül, felharsan, megpendül
  • (harang): megkondul, megszólal
  • (ég) megdördül

muff

főnév
  • karmantyú (régies), tuszli (régies)
  • karvédő, könyökvédő
  • (szleng): hüvely, vagina (szaknyelvi), moha (szleng), buksza (szleng), tarisznya (szleng), bögre (szleng)
  • (szleng): nő, szuka (durva), kurva (durva), ribanc (durva)

koholt

melléknév
  • kiagyalt, kieszelt, kitalált, költött, csinált, kifundált (bizalmas), fiktív, valótlan, fals (bizalmas), hamis, ál, színlelt, alaptalan, hazug

kituszkol

ige
  • kitol, kinyom, kilökdös, kitessékel, kiszorít, kitaszigál, eltávolít

heraldika

főnév
  • címertan

koronázás

főnév
  • beiktatás, felavatás, felkenés, koronáció (régies)

műnyelv

főnév
  • szaknyelv
  • terminológia (szaknyelvi), szakszókincs, nómenklatúra (szaknyelvi)
  • mesterséges nyelv

nyakszirt

főnév
  • tarkó, nyaktő

csődít

ige
  • egybehív, összehív, összetrombitál, győgget (tájnyelvi), összeterel

rádől

ige
  • ráesik, ráborul, rábukik, ráomlik, rázuhan, rázúdul
  • rátámaszkodik, nekitámaszkodik, ránehezedik, rákönyököl, rátelepedik, rátehénkedik (bizalmas), ráfekszik

pagony

főnév
  • liget, berek, erdő, fiatalos (tájnyelvi), csalit (választékos)

menetirány

főnév
  • útirány, irány
  • (szaknyelvi): útvonal, marsruta (régies)

megsúg

ige
  • megmond, elmond, közöl, tudat, megsusog (tájnyelvi)

mítosz

főnév
  • hitrege, monda, legenda, mese

összeterel

ige
  • összeszed, összegyűjt, összehajt
  • toboroz, összeverbuvál, egybegyűjt, összecsődít, összehív, összetrombitál

mérséklés

főnév
  • csillapítás, enyhítés, mérséklet, temperáció (idegen), fékezés, türtőztetés, megnyugtatás, békítés
  • csökkentés, fogyasztás

márc

főnév
  • (tájnyelvi): méhsör, mézsör

morfológia

főnév
  • (szaknyelvi): alaktan, szóalaktan

özvegy

főnév
  • özvegyasszony
  • özvegyember