káromkodik szinonimái

ige
  • szitkozódik, szidalmaz, gyaláz, káromol, átkozódik, szentségel, adtateremtéz, szedtevettézik, ebugattázik, teremtettézik, teringettézik, becstelenkedik (tájnyelvi), mocskolódik (tájnyelvi), kárhozkodik (tájnyelvi), istenez (tájnyelvi), cifráz (tájnyelvi), anyázik (szleng), szakrázik (szleng), szakkermentez (régies), szakramentíroz (régies) Sz: átkozódik, mint a kereketört kocsis; átkozódik, mint a zupás őrmester; erősen fújja az adtát; káromkodik, mint a zápor; lábuknál fogva húzza le a szenteket az égből; majd lerántja az eget; megereszti a huszármiatyánkot; szalonnát evett, megcsúszott a szája; szórja, mint katona az adtát; úgy káromkodik, mint egy kocsis; vasvillát köpköd

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kormány

főnév
  • kormánykerék, kormánymű, kormányszerkezet, volán (idegen)
  • minisztertanács, kabinet, kormányzat
  • irányítás, hatalom, uralom

kincstáros

főnév
  • kincstárnok, tárnok (régies), kamarás (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a káromkodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

joviális

melléknév
  • derűs, kedélyes, jókedélyű, jókedvű, nyájas, optimista, derűlátó, vidám

hugyozik

ige
  • (durva): vizel, pisil, csurgat (bizalmas), pisál (durva), brunzol (szleng), brunyál (szleng), kiengedi a gőzt (tréfás), locsol (tréfás), leereszti a fejéről a vizet, kicsavarja a répát (tréfás)

hóka II.

főnév
  • (lovon): csillag, hold, fehér folt

hallgat

ige
  • figyel, fülel (bizalmas), fülét hegyezi, fülét kinyitja, figyelemmel kísér, meghallgat, figyelmez (régies), hallgatódzik, hallgatkozik (tájnyelvi)
  • (valakire, valamire): szót fogad, csüng (valakin), ragaszkodik (valakihez), engedelmeskedik (valakinek), figyelembe vesz, hajlik
  • tűr, eltűr, lenyel (bizalmas), vesztegel (régies), lapul (pejoratív), kushad (bizalmas), kussol (durva), tartja a pofáját (durva)
  • visszahúzódik, csendben van, meg se mukkan, megkukul (bizalmas), elnémul Sz: hallgatásba merül, hallgatásba burkolózik, befogja a száját; csomót köt a nyelvére; egy szót se szól, azt is halkan mondja; egy kukkot sem szól; elfagyott a beszélő sípja; fél, hogy megfázik a nyelve; fülel, mint nyúl a bokorban; hallgat, mint a csuka; hallgat, mint a nagyharang nagypénteken; hallgat, mint a sült hal; hallgat, mint a néma harang; hitelbe beszél; ki nem vehetsz egy szót belőle; lakat van a száján; nem szól, mint a fa; néma, mint a sír; ókumlál, mint a nyúl; se kukk, se bakk; vizet vesz a szájába
  • látogat (előadást), eljár (előadásra)

kantár

főnév
  • (régies): szíjfék, lófék, kötőfék, fék, zabola, kapicány (régies)
  • szalag, szíj, kötél
  • tartóheveder, tartó
  • táska
  • vállpánt, pánt

kiadó II.

főnév
  • könyvkiadó, nyomtató (régies)
  • kiadóhivatal
  • csomagkiadó (régies)

szánalom

főnév
  • sajnálkozás, részvét, sajnálat, együttérzés, szánakozás, könyörület, irgalom, kegyelem, megindultság, megrendülés

garantál

ige
  • jótáll, szavatol, kezeskedik, garanciát vállal, garantíroz (idegen), biztosít

furkósbot

főnév
  • furkó, fütykös, husáng, dorong, bunkó, bunkósbot, nagybot, fustély (régies), gerundium (régies, tréfás), csáfirta (tájnyelvi), lazsnak (tájnyelvi)

életszükséglet

főnév
  • létszükséglet, létföltétel, létkérdés

gonosz II.

főnév
  • (bizalmas): gazember, haramia, kígyófajzat, lator, pokolfajzat, ördögfajzat
  • ördög, sátán, gonosz lélek
  • gaztett, gonosztett

kiélez

ige
  • kiélesít, kifen, megélesít, élez, kiköszörül
  • kihegyez, sarkít, polarizál (idegen), markíroz, hangsúlyoz, eltúloz, kiemel, fokoz, erősít, kimélyít
  • poentíroz (idegen), csattanóval fejez be

kitapos

ige
  • (utat): kijár, kitapod (tájnyelvi), kitapicskál (tájnyelvi), kirocskál (tájnyelvi), kitapacíroz (tájnyelvi)
  • elnyű, elkoptat, kitágít, kicsámpáz, félretapos
  • kinyomkod, kicsavar, kifacsar, kisajtol, kitipor (tájnyelvi)
  • megszerez, kijár, elér, kikönyököl, kierőszakol, kikényszerít

marginális

melléknév
  • lapszéli, lapszélre jegyzett
  • (szaknyelvi): szélső, szélen levő
  • deklasszálódott (idegen)
  • jelentéktelen, mellékes

labdázik

ige
  • lasztizik (szleng), csingázik (tájnyelvi), gurgulázik (tájnyelvi)
  • (valakivel): ide-oda dobál, hány
  • küldözget

kárpitos

főnév
  • szőnyegész (régies), tapecírer (régies), tapacíros (régies)

jóleső

melléknév
  • kellemes, megnyugtató
  • meleg, meghitt, gyengéd
  • jóízű, ízletes, élvezetes, üdítő, frissítő
  • jótékony, egészséges, üdvös, édesded
  • kedvező, hízelgő, dicsérő

keresztül-kasul

határozószó
  • összevissza, ide-oda, keresztbe-kasba (tájnyelvi), keresztül-által (tájnyelvi)

kurva

főnév
  • (durva): prostituált, örömlány (választékos), hivatásos, szajha, kokott (régies), utcalány, utcanő, ribanc (durva), némber, kurtizán (választékos), hetéra (választékos), szuka (durva), cafat, céda, rongy, lotyó (durva), ringyó (durva), rima (tájnyelvi), sarkcsillag (szleng), cafka (szleng), ágybetét (szleng), darab (szleng), kuruc (szleng), ká (szleng), fürdős (szleng), kéjnő (régies), kéjhölgy (régies)
  • (jelzőként): gyalázatos, szörnyű, rettenetes

kegyelmed

névmás
  • (régies): kigyelmed, kelmed, kend, kéd, maga

hűlt

melléknév
  • kihűlt, élettelen, hideg, érzéketlen

kétségbeesett

melléknév
  • elkeseredett, reményvesztett, reményhagyott, reménytelen
  • csüggedt, megkínzott, fájdalmas, aggodalmas, nyomorult, szerencsétlen, vigasztalan, szánandó, balsorsú, csüggeteg, kedveszegett, porig sújtott, desperált (idegen), pesszimista, deprimált
  • elszánt, eltökélt, hajthatatlan, merész, fanatikus, vakmerő

küzdőtér

főnév
  • porond, aréna, hippodrom (idegen)
  • sík, csatatér, csatamező, harcmező, hadszíntér, front, vérmező (régies), küzdőhely (régies)
  • stadion, sportpálya, rekortán (szaknyelvi), pálya, pást, tatami (szaknyelvi)