hiány szinonimái

főnév
  • szűkölködés, nélkülözés, szükség, szegénység, ínség, nyomorúság
  • (szaknyelvi): veszteség, ráfizetés, deficit, adósság, tartozás, mínusz (bizalmas), kár, passzívum (idegen)
  • hiba, tökéletlenség, fogyatékosság, fogyatkozás, hiányosság, kívánnivaló, hézag, hiátus (idegen), defektus (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megzabál

ige
  • megeszik, felfal, felhabzsol, bezabál (durva), betúr (szleng), bepofáz (durva)

kiszámíthatatlan

melléknév
  • előreláthatatlan, beláthatatlan, meghatározhatatlan, bizonytalan, kifürkészhetetlen, felfoghatatlan, leírhatatlan, határozatlan, felmérhetetlen, meglepetésszerű, hirtelen, váratlan, megdöbbentő
  • szeszélyes, változékony, ingatag, labilis, megbízhatatlan, fegyelmezetlen, meggondolatlan, hóbortos, bolondos, rapszodikus, kelekótya, kelemótyás (tájnyelvi), hómántikus (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hiány szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hatos

főnév
  • szextett (szaknyelvi)
  • (szaknyelvi): hexameter
  • (régies): garas, krajcár, (kis értékű) pénzérme

gonosz II.

főnév
  • (bizalmas): gazember, haramia, kígyófajzat, lator, pokolfajzat, ördögfajzat
  • ördög, sátán, gonosz lélek
  • gaztett, gonosztett

gazda

főnév
  • úr, irányító, főnök, fejes (bizalmas), góré (szleng), principális (régies), padrone (idegen), elöljáró
  • tulajdonos, tulaj (bizalmas)
  • igazgató, diri (bizalmas), ügyvezető, ügyintéző, vagyonkezelő, felelős
  • munkaadó, munkáltató, mester
  • földműves, paraszt, parasztember, parasztgazda, kisbirtokos, majoros (régies), mezőgazdász, mezőgazda (választékos), gazdaember, gazdálkodó
  • gazdatiszt, gazdász (választékos), intéző, sáfár (régies)
  • házigazda, háziúr, családfő, családatya, apa, férj, apjuk (régies)

felzúdulás, fölzúdul

főnév
  • felkelés, méltatlankodás, zajongás, ribillió, zsivaj

helyénvaló

melléknév
  • helyes, jogos, indokolt, megokolt, megalapozott, szükséges, értelmes, ésszerű
  • illő, odaillő, találó, idevágó, alkalmas, megfelelő
  • méltányos

idegen

melléknév
  • ismeretlen, külföldi, kívülálló, távol álló (valakitől), külhoni, külországi, peregrinus (régies), jövevény, átutazó, jöttment
  • szokatlan
  • nyugtalanító, visszatetsző
  • tartózkodó, közömbös, hideg (magatartás)

ráhajt2

ige
  • (fejet): ráfektet, rátesz

ezüstfa

főnév
  • olajfa

északi-sarki

melléknév
  • arktikus, sarkvidéki

cókmók

főnév
  • csomag, batyu, felszerelés, holmi, málha, pakk, poggyász, caklipakli (bizalmas), cucc (bizalmas), hóbelevanc (bizalmas), celecula (tájnyelvi), cakompakk (tájnyelvi), himihumi (tájnyelvi), motyó (bizalmas), retyerutya (tájnyelvi), bugyorka (tájnyelvi), celebula (tájnyelvi), cipelék (tájnyelvi), egyetmás (tájnyelvi), betyárbútor (régies)

fehérnemű

főnév
  • alsó, alsónemű, alsóruha, alsóruházat, testi ruha (régies), alsóholmi (tájnyelvi), változó (tájnyelvi), változógúnya (tájnyelvi), fehéröltő (tájnyelvi), fehérruha (tájnyelvi)
  • vászonnemű (régies), vászonáru (régies)
  • bugyi

ígérget

ige
  • fogadkozik, szavát adja
  • áltat, hiteget, csábít, kecsegtet

javában

határozószó
  • nagymértékben
  • nagyban, erősen, ugyancsak, istenigazában, jócskán

költ2

ige
  • kifizet, kiad, elkölt
  • ráfordít, áldoz, beleöl
  • költekezik, költségeskedik (tájnyelvi), költségekbe veri magát, legombol (szleng), eltapsol (szleng)
  • (ennivalót) fogyaszt

kidobál

ige
  • kihajigál, kiszór, kidobigál (tájnyelvi), kigórál (tájnyelvi), kihány, kilökdös, kivagdal, kivagdos, kilököd
  • elfecsérel, elpazarol, elszór

hibás

melléknév
  • vétkes, bűnös, tettes, elkövető, hibáztatható, elítélhető, vitiosus (idegen), leveles (tájnyelvi)
  • helytelen, téves, szabálytalan, hamis, elhibázott, elvétett, eltévesztett, elrontott, eltolt (bizalmas), tökéletlen, pontatlan, kifogásolható, selejt, selejtes, meghibásodott, megrongálódott, romlott, irreguláris (szaknyelvi), abnormális, fonák
  • (tájnyelvi): sérült, fogyatékos, rokkant, nyomorék, csökevényes, természetellenes, torz, beteg, csonka, idomtalan, csámpás, csapott (tájnyelvi), cseberbelépkedő (tájnyelvi)
  • bolond (tájnyelvi), hibbant (tájnyelvi), öttűvelkötött (tájnyelvi), lökött (szleng), nyomott (szleng), gyagya (szleng), dilis, flúgos (szleng)

hatalom

főnév
  • uralom, szuverenitás, szupremácia (szaknyelvi), kormányzás, uralkodás
  • hatáskör, jogkör, illetékesség, szerepkör, feladatkör, jogerő (régies), befolyás, tekintély, irányítás
  • erőszak
  • birodalom, impérium (idegen)
  • felsőség, felsőbbség, kormányzat, rezsim, hatalmasság, kisisten, kiskirály
  • erő, hatóerő, hatékonyság

hozzájárulás

főnév
  • adomány, támogatás, dotáció, ajándék, donáció (régies), alamizsna, felajánlás
  • beleegyezés, konszenzus (szaknyelvi), jóváhagyás, helybenhagyás, engedély, helyeslés, egyetértés

kézzelfogható

melléknév
  • nyilvánvaló, konkrét, tényleges, valóságos, érzékelhető, anyagi, megfogható, megtapintható, érinthető, manifeszt (idegen), plasztikus, materiális, reális, kézenfekvő, evidens, percipiálható (idegen), adatszerű, pozitív, szemléletes, érthető, világos, természetes

hitel

főnév
  • szavahihetőség
  • tekintély, hírnév, becsület
  • kölcsön, kredit (idegen), kontó (régies)
  • hitelezés
  • hitelesség, valódiság, érvényesség
  • valószínűség, valószerűség

grill

főnév
  • grillsütő, grillező, sütőrostély
  • éjszakai mulató

hurcol

ige
  • szállít, cipel, trógerol (szleng), vonszol, hordoz, hurcolász, hordogat (régies), visz, hurimál (tájnyelvi)
  • deportál, száműz

kicsikar

ige
  • kizsarol, forszíroz (bizalmas), kierőszakol, kikényszerít, kiprésel, kiszed, kihúz, kivasal (szleng), kifacsar, kiszorít, kicsavar (tájnyelvi), pumpol (bizalmas), kifirtat (régies)