ígéret szinonimái

főnév
  • adott szó, fogadalom, nyilatkozat, becsületszó, ígérvény (szaknyelvi), elkötelezés, kötelezettség

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

cölöp

főnév
  • karó, oszlop, pillér, pózna, gerenda, cölöpfa (szaknyelvi), pilóta (szaknyelvi), pilótafa (szaknyelvi), támfa, bitó, culáp (tájnyelvi)

határozatlanság

főnév
  • tétovaság, tétovázás, bizonytalanság, bizonytalankodás, tanácstalanság, ingadozás, habozás, döntésképtelenség, vacillálás (régies), vacilláció (régies), hezitálás, tehetetlenség
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ígéret szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hozzátesz

ige
  • hozzáönt, hozzákever, hozzárak, hozzáad, hozzávegyít, megtetéz, hozzátold, hozzáfűz, hozzáilleszt, hozzáerősít, kiegészít, hozzácsatol, hozzáfüggeszt, hozzátűz, mellékel
  • megjegyez, hozzávet

hallgat

ige
  • figyel, fülel (bizalmas), fülét hegyezi, fülét kinyitja, figyelemmel kísér, meghallgat, figyelmez (régies), hallgatódzik, hallgatkozik (tájnyelvi)
  • (valakire, valamire): szót fogad, csüng (valakin), ragaszkodik (valakihez), engedelmeskedik (valakinek), figyelembe vesz, hajlik
  • tűr, eltűr, lenyel (bizalmas), vesztegel (régies), lapul (pejoratív), kushad (bizalmas), kussol (durva), tartja a pofáját (durva)
  • visszahúzódik, csendben van, meg se mukkan, megkukul (bizalmas), elnémul Sz: hallgatásba merül, hallgatásba burkolózik, befogja a száját; csomót köt a nyelvére; egy szót se szól, azt is halkan mondja; egy kukkot sem szól; elfagyott a beszélő sípja; fél, hogy megfázik a nyelve; fülel, mint nyúl a bokorban; hallgat, mint a csuka; hallgat, mint a nagyharang nagypénteken; hallgat, mint a sült hal; hallgat, mint a néma harang; hitelbe beszél; ki nem vehetsz egy szót belőle; lakat van a száján; nem szól, mint a fa; néma, mint a sír; ókumlál, mint a nyúl; se kukk, se bakk; vizet vesz a szájába
  • látogat (előadást), eljár (előadásra)

hadiflotta

főnév
  • flotta, hajóhad, armada (régies)

fuvallat

főnév
  • szellő, fuvalom (régies), léghuzam, légfolyam, légáramlat

idegenvezető

főnév
  • útikalauz, utasvezető, cicerone (idegen), dragomán (régies)

javítóműhely

főnév
  • szerelőműhely, szerviz

rosszul

határozószó
  • cefetül, kutyául, ebül, gyöngén, balul, csehül, rútul, cseszettül (tájnyelvi), sehogy se (tájnyelvi)
  • helytelenül, tévesen, hibásan, alaptalanul, hamisan

felöltöztet, fölöltö

ige
  • ráad (valamit), felruház, ruhával ellát, felhúzódtat (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): leitat, lerészegít

felhánytorgat, fölhá

ige
  • fölemleget, felhoz, felhány, felpanaszol, szemrehány, szemére vet, szemrehányást tesz, szemére lobbant, az orrára hány (valakinek valamit), az orra alá dörgöl, gravaminál (idegen), felhánydál (tájnyelvi), felorrol (tájnyelvi), hányakodik (tájnyelvi)

dekadencia

főnév
  • hanyatlás, romlás, visszaesés, bomlás, sorvadás, pusztulás

felzúdulás, fölzúdul

főnév
  • felkelés, méltatlankodás, zajongás, ribillió, zsivaj

jogi

melléknév
  • jogtudományi, bírói

kelkáposzta

főnév
  • kel, olaszkáposzta (tájnyelvi), plutyka (tájnyelvi), édeskáposzta (tájnyelvi)

lámpaláz

főnév
  • izgalom, félsz, tréma (idegen)
  • mikrofonláz

kivénhedt

melléknév
  • kiöregedett
  • régimódi, kiérdemesült

igyekvés

főnév
  • igyekezet, törekvés, törekedés, iparkodás, ambíció, becsvágy, szorgalom, erőlködés, küszködés, buzgalom, buzgóság

hosszúság

főnév
  • hossz, hosszméret, hosszkiterjedés, kiterjedés, terjedelem, nagyság, méret
  • táv

ismertet

ige
  • előad, elmond, kifejt, bemutat, tanít, tudomásra hoz, fejteget, elbeszél, megmagyaráz, tájékoztat, előterjeszt, taglal, körvonalaz, beszámol, referál, tálal (bizalmas), recenzeál (szaknyelvi)

kitart

ige
  • kinyújt, kiad
  • (pejoratív): eltart, pénzel, támogat, segít, gyámolít, fenntart, gondoskodik (valakiről)
  • (szaknyelvi): hangoztat, kizenget
  • (valaki, valami mellett): küzd, ragaszkodik (valamihez), hű (valamihez), megmarad (valami mellett), tartja magát
  • tűr, elszenved, elvisel, kibír, kiáll
  • (tájnyelvi): eltart, elegendő (valameddig), elég, megmarad

inas I.

melléknév
  • rágós, porcogós, szálas, csimbókos (tájnyelvi)
  • szikár, agyondolgozott, izmos, szívós, eres
  • (régies): húsos, vastag
  • erős

hangjegy

főnév
  • kotta, kóta (tájnyelvi)

ízléses

melléknév
  • gusztusos, guszta (bizalmas), vonzó
  • mutatós, csinos, esztétikus, sikkes (bizalmas), elegáns, tipp-topp (bizalmas)
  • finom, választékos, kifinomult, disztingvált, stílusos, előkelő, úri

kivált2

határozószó
  • kiváltképp, főként, főképp, főleg, különösen, nevezetesen, pláne (bizalmas)