kipuhatol szinonimái

ige
  • megtudakol, kinyomoz, kifürkész, kikutat, kitud, kérdezősködik, kiderít, kémkedik, kikémlel, kiszimatol, kitapogat, körüljár, kivizslat (régies), rekognoszkál (idegen), kitimporál (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

aszú I.

melléknév
  • száraz, kiaszott, kiszáradt, megaszalódott, aszott, fonnyadt
  • kiégett (mező), kiszikkadt
  • (régies): sovány, ráncos

nehézség

főnév
  • baj, bonyodalom, zavar, akadály, gát, korlát, akadályoztatás, fennakadás, buktató, bökkenő, zökkenő, árnyoldal, csigabiga (tájnyelvi), hiba, gond, probléma, gubanc (szleng), gáz (szleng), difi (bizalmas)
  • (tájnyelvi): nyavalya, nyavalyatörés (tájnyelvi), nehézkór (régies), guta (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kipuhatol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kifogásol

ige
  • beleköt, fennakad, nehezményez, sérelmez, rosszall, kritizál, bírál, inkriminál, kifogása van (valami ellen), kifogást emel (valami ellen), szóvá tesz, panasza van, panaszt emel (valami ellen), hiányol, helytelenít, felpanaszol, kivetnivalót talál, óvást emel, becsmérel

jövőre

határozószó
  • esztendőre
  • ezután, ezentúl, majd, később, in futurum (régies)

jégzajlás

főnév
  • jégszakadás, jégtorlódás

hörghurut

főnév
  • bronchitis (idegen, szaknyelvi), légcsőhurut

kimar

ige
  • kitép, kiszakít, kicsíp, kiváj, kivág, kikapar
  • kirág, megrág, szétrág, kiesz, kilyukaszt, koptat, (sav) megtámad, szétmállaszt, korrodál
  • eltávolít, elüldöz, gyötör, sért, bánt, rágalmaz

koordinál

ige
  • összeegyeztet, összehangol, szinkronba hoz, harmonizál, megszervez, irányít, igazgat

tábornok

főnév
  • generális, vezérőrnagy, altábornagy, vezérezredes, hadseregtábornok, fővezér, pizsamás (szleng), parkettás (szleng), nehézvállú (szleng), juharleveles (szleng)

hánt

ige
  • lefejt, lehúz, lefarag, hántol, lehánt, meghánt, hámoz, nyúz
  • foszt (kukoricát), morzsol (kukoricát), kihüvelyez, toklászol (tájnyelvi), lehéjaz

haladvány

főnév
  • sor, sorozat, számsor, progresszió

eped

ige
  • epedez, epekedik, sóvárog, ácsingózik, aspirál, éhezik, szomjúhozik (választékos), kívánkozik, áhítozik, vágyik, vágyakozik, óhajt, áhít
  • emésztődik, emészti magát, szenved, tönkremegy, lesoványodik (tájnyelvi), fogy (tájnyelvi)

hátság

főnév
  • dombság, dombvidék, hegyhát, fennsík, plató (szaknyelvi)

kotnyeles

melléknév
  • minden lében kanál, kíváncsi, tudálékos, fontoskodó, tolakodó, alkalmatlankodó, fecsegő, locsi-fecsi, locska-fecske (tájnyelvi), katuska (tájnyelvi), hírharang Sz: minden szarba beleüti az orrát; mindenbe beleártja magát; minden tálban fakanál a nyelve

kuporog

ige
  • kucorog, kuksol, guggol, kushad (bizalmas), gubbaszt, csücsül, kuttog (tájnyelvi), csücsörög (tájnyelvi), gubbad (tájnyelvi)

adjusztál

ige
  • kikészít, csínoz (szaknyelvi), felszerel
  • átszerkeszt, átfésül, átjavít, átdolgoz
  • (tájnyelvi): üt, ver, ütlegel, püföl

megvádol

ige
  • bevádol, inkulpál (régies), inkriminál (idegen), vádat emel, bepanaszol, feljelent, gyanúsít, bepiszkol, befeketít

makacskodik

ige
  • megmakacsolja magát, akaratoskodik, csökönyösködik, nyakaskodik, dacol, makrancoskodik, dacoskodik, megbicsakolja magát (tájnyelvi), truccol (bizalmas), megköti magát, fejeskedik (tájnyelvi), hányakodik (tájnyelvi), önfejűsködik, ellenszegül, ellenáll Sz: köti az ebet a karóhoz; egy jottányit sem enged az igazából; foggal-körömmel ragaszkodik az igazához; nem enged a negyvennyolcból

kirakat

főnév
  • boltablak, tárló, üvegszekrény, ózlag (tájnyelvi), vitrin, portál (régies)
  • bemutató, bemutatás, expozíció (idegen), kiállítás, mutatvány, szemle, szemlére tétel
  • megjelenítés, külső, külszín, látszat, látszateredmény

kiér

ige
  • kijut, kijön
  • odaér, elér, elérkezik, eljut
  • kinyúlik, kiterjed

klozet

főnév
  • illemhely, toalett, vécé, WC, budi (szleng), klotyó (szleng), nulla-nulla (szleng), pisilde (szleng), pottyantó (szleng), tojlett (szleng), pisálda (durva), műszerfal (szleng)

madarász

főnév
  • madárfogó, foglár (régies)

kisül

ige
  • megsül, elkészül
  • kiég, kiszárad, elperzselődik
  • kitudódik, kiderül, kibújik a szög a zsákból, kiugrik a nyúl a bokorból
  • eredményez, kiviláglik, következik, napfényre jut, napfényre kerül

kalapács

főnév
  • ütőeszköz, ütü (tájnyelvi), pöröly (régies), sulyok, csokány (tájnyelvi), verő (tájnyelvi)

kompakt

melléknév
  • tömött, sűrű, szoros, vaskos, tömör
  • tápláló, laktató, tömény, kiadós, bő

majd1

határozószó
  • aztán, később, egyszer, másszor (tájnyelvi), máskor, valamikor, utóbb, idővel, kisvártatva, majdan