makacskodik szinonimái

ige
  • megmakacsolja magát, akaratoskodik, csökönyösködik, nyakaskodik, dacol, makrancoskodik, dacoskodik, megbicsakolja magát (tájnyelvi), truccol (bizalmas), megköti magát, fejeskedik (tájnyelvi), hányakodik (tájnyelvi), önfejűsködik, ellenszegül, ellenáll Sz: köti az ebet a karóhoz; egy jottányit sem enged az igazából; foggal-körömmel ragaszkodik az igazához; nem enged a negyvennyolcból

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

keringő II.

főnév
  • valcer (régies), boszton (régies)

koalíció

főnév
  • szövetség, tömb, egyesülés, társulás, együttműködés
  • kormánykoalíció
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a makacskodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

levezetés

főnév
  • elvezetés, csatornázás, kanalizáció (szaknyelvi), kanalizálás (szaknyelvi)
  • bizonyítás, igazolás, következtetés, kikövetkeztetés, okfejtés, származtatás, dedukció (szaknyelvi), deriváció (idegen), szillogizmus (idegen)

közönség

főnév
  • publikum, nagyközönség, nyilvánosság, jelenlevők
  • nézőközönség, nézők, nézősereg
  • olvasóközönség, olvasók

körvonalaz

ige
  • vázol, odavet, felrajzol, leskiccel
  • körülír, áttekintést ad, ismertet, bemutat

kipurcan

ige
  • (szleng): tönkremegy, elromlik, meghibásodik, lerobban (szleng), tropára megy (szleng), bekrepál (szleng), bemondja az unalmast (szleng), kifingik (szleng)
  • (szleng): kifárad, kimerül, elerőtlenedik, elgyengül, kitikkad (bizalmas), kikészül

lyuk

főnév
  • rés, nyílás, hézag, pórus, lyukacs, ablak (szaknyelvi)
  • furat, fúradék (régies), perforáció
  • üreg, verem, gödör, barlang
  • odú, vacok, tanya, kotorék
  • (pejoratív): lakás, odú, zug

meggyőző

melléknév
  • kifejező, ékesszóló, beszédes, eklatáns, ékes, hitető, elfogadható, döntő, önmagáért beszélő, kétségbevonhatatlan, ellenállhatatlan, tagadhatatlan, nyomós, súlyos, hitelt érdemlő, bizonyító erejű, világos, frappáns

vaskohó

főnév
  • vasolvasztó, martinkemence, acélkohó

kegyetlen

melléknév
  • kíméletlen, irgalmatlan, könyörtelen, krudélis (régies), embertelen, embernyúzó, inhumánus (idegen), bestiális, szívtelen, lelketlen, pogány (tájnyelvi), gonosz, sátáni, barbár, tirannikus (idegen), vandál, brutális, vérszomjas, tigrisszoptatta (tájnyelvi)
  • vad, durva, cudar, bitang (tájnyelvi), kuruc (tájnyelvi)
  • erős, szörnyű, ádáz, iszonyú, förtelmes, bősz

karakterisztikus

melléknév
  • jellegzetes, jellemző, sajátos, sajátságos, tipikus, specifikus, meghatározó, releváns (szaknyelvi)
  • egyéni, egyedi, személyi, individuális, markáns, megkülönböztető

gobelin

főnév
  • faliszőnyeg, falikárpit, falikép
  • gobelinhímzés

keresztülvisz

ige
  • átszállít, átcipel, áthord, átvisz
  • keresztülvezet, átvezet, átmegy, kivisz
  • elintéz, elér, kieszközöl, véghezvisz, megvalósít, kivív, teljesít, megcsinál, kivitelez, végrehajt, keresztülkerít (tájnyelvi), foganatosít, realizál, érvényesít
  • keresztülhajt, keresztülerőltet, kikényszerít, kiharcol, kiver

megkavar

ige
  • megkever, megforgat, keverget, megmozgat, kavar, kutyul (bizalmas)
  • összezavar, összekever, megzavar, megbolygat, kizökkent, összegubancol (bizalmas), összezagyvál (bizalmas), összegabalyint (bizalmas), meghülyít (bizalmas), megkalótyol (tájnyelvi), megkeringet (tájnyelvi), megkütyül (tájnyelvi)

melegszívű

melléknév
  • ragaszkodó, együtt érző, jólelkű, jóságos, jószívű

birs

főnév
  • birsalma, birsóka (tájnyelvi)
  • birskörte

összehoz

ige
  • közel hoz, megismertet, összeismertet, bemutat (valakit valakinek)
  • összeboronál, összekalapál, összekovácsol, összeházasít
  • (véletlen): összesodor, összevet
  • (bizalmas): összeállít, létrehoz, megalkot, megír
  • (pénzösszeget): összeszed, összegyűjt, előteremt, megkeres, összespórol (bizalmas), előkapar, összetarhál (szleng)

nettó

melléknév
  • tiszta, tényleges, megmaradó

mákvirág

főnév
  • (tréfás): díszvirág, dísz, pinteg, díszpéldány, jópipa, jómadár, rosszpénz, imposztor (régies), gézengúz, lókötő, gazfickó, gazember, csirkefogó, himpellér, kókler, gyöngyalak (régies)

leukémia

főnév
  • fehérvérűség, vérrák

megbüntet

ige
  • megfenyít, büntetéssel sújt, meglakoltat, megfegyelmez, körmére koppint, megver, móresre tanít, elítél, elmarasztal, büntetést szab, ad neki (szleng), megfingat (durva)
  • megostoroz, megvesszőz
  • megbírságol, lebüntet (bizalmas), megbiriz (szleng), elkaszál (szleng), megkaszál (szleng), megkínál (szleng), megküld (szleng), meghasít (szleng)

nekivadul

ige
  • nekiszilajodik, belelovalja magát, bevadul (szleng), beindul (szleng)

marsall

főnév
  • tábornagy

krumplinudli

főnév
  • burgonyametélt, angyalbögyörő (tájnyelvi), billemácsik (tájnyelvi), dudlimácsik (tájnyelvi), koratyogó (tájnyelvi)

megértő

melléknév
  • együtt érző, jóérzésű, jólelkű, lágyszívű, rokonszenvező, jóságos, jószívű, nagylelkű, belátó, jóindulatú, méltányos, jóakaratú, elnéző, türelmes, toleráns, béketűrő

népsűrűség

főnév
  • népesség, lakottság, populáció