kotnyeles szinonimái

melléknév
  • minden lében kanál, kíváncsi, tudálékos, fontoskodó, tolakodó, alkalmatlankodó, fecsegő, locsi-fecsi, locska-fecske (tájnyelvi), katuska (tájnyelvi), hírharang Sz: minden szarba beleüti az orrát; mindenbe beleártja magát; minden tálban fakanál a nyelve

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kajüt

főnév
  • hajókabin, kabin, hajófülke, utasfülke, hálófülke

kitartó

melléknév
  • elszánt, eltökélt, türelmes, állhatatos, szívós, rendületlen, következetes, szilárd, rendíthetetlen, megingathatatlan, lankadatlan, fáradhatatlan, tántoríthatatlan, győzős (tájnyelvi)
  • hűséges, ragaszkodó
  • huzamos, szüntelen, folyamatos, állandó, szakadatlan, véghetetlen, vég nélkül való, örökké tartó
  • eltartó, pénzelő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kotnyeles szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kocog

ige
  • üget, baktat, ballag, roszog (tájnyelvi)
  • poroszkál
  • (tájnyelvi): kopogtat, zörget

kese

melléknév
  • (tájnyelvi): fakó, sárgás, kesely (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): szőke, szöszke, világosszőke, hirtelenszőke, keseszőke

kémlel, kémlelődik

ige
  • fürkész, vizsgál, kutat, kutakodik, puhatol, puhatolódzik, puhatolózik, körülszaglász, bazsalgat (tájnyelvi)

iszonyatos

melléknév
  • iszonyú, iszonytató, borzasztó, borzalmas, dermesztő, hajmeresztő, vérfagylaló, vérfagyasztó, ijesztő, félelmetes, rémes, irtózatos, irtóztató
  • utálatos, undorító, förtelmes, visszataszító, ocsmány, undok
  • iszonyú nagy, óriási, hatalmas, rettenetes, rettentő, szörnyű

kópé

főnév
  • mákvirág, szélhámos, szemfényvesztő, kókler, himpellér, pernahajder, kófic, svindler (bizalmas), csirkefogó, kujon (bizalmas), selma (régies), kalefaktor (régies), góbé (tájnyelvi)
  • gézengúz, csibész, zsivány (régies), huncut, imposztor, lókötő

kuruc

melléknév, főnév
  • ellenálló, rebellis (régies), ellenzéki
  • (régies): dacos, nyakas, konok
  • (szleng): kurva (durva), prostituált, szajha

terem1

ige
  • tenyészik, fejlődik, gyarapodik, nő, növekszik, sarjadzik, burjánzik, termést hoz
  • hoz, ad, szolgáltat, kifejleszt, megérlel
  • gyümölcsözik, jövedelmez
  • létrejön, keletkezik, születik
  • (valamire): alkalmas, megfelelő
  • odatoppan, becsöppen, megjelenik, beállít, ott terem, belép, eléugrik, eléáll

híven

határozószó
  • kötelességtudóan, hűségesen, állhatatosan, hűen, őszintén, nyíltan, leplezetlenül

hézagos

melléknév
  • foghíjas, ritkás, lyukas, lékelt, kihagyásos, szaggatott, töltetlen (régies)
  • hibás, hiányos, fogyatékos, csonka, kidolgozatlan, befejezetlen

fegyverkezés

főnév
  • felfegyverzés, fegyverragadás (régies), fegyverkötés (régies)
  • fegyvergyártás, fegyverkészítés, hadiipar, hadianyaggyártás

hörög

ige
  • szörtyög, herpitál (tájnyelvi), hireg-hürög (tájnyelvi)

lagzi

főnév
  • lakodalom, menyegző, nászlakoma, esküvői lakoma, lakadáré (tájnyelvi)

lepel

főnév
  • lepedő, takaró, bevonat, burkolat
  • (halotti): szemfedő, szemfedél
  • álarc, álruha

angol

melléknév, főnév
  • ánglius (régies), angliai, angolszász, brit, szigetországi

mostoha II.

főnév
  • mostohaanya, nevelőanya, mostohaszülő, nevelőszülő, másodanya (tájnyelvi), kismama (tájnyelvi), kisanya (tájnyelvi), vitrig (tájnyelvi)
  • mostohaapa, nevelőapa, mostohaszülő, nevelőszülő, kisapa (tájnyelvi), vitrig (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): mostohagyermek

megkavar

ige
  • megkever, megforgat, keverget, megmozgat, kavar, kutyul (bizalmas)
  • összezavar, összekever, megzavar, megbolygat, kizökkent, összegubancol (bizalmas), összezagyvál (bizalmas), összegabalyint (bizalmas), meghülyít (bizalmas), megkalótyol (tájnyelvi), megkeringet (tájnyelvi), megkütyül (tájnyelvi)

kotyvaszt

ige
  • főz, főzőcskézik, készít, összeüt, összecsap, pancsol, zagyvál, összehabar, egybefőz (régies)

kizsákmányoló

melléknév, főnév
  • népnyúzó, munkásnyúzó, élősködő, nyereséghajhász, elnyomó, vérszopó

közkeletű

melléknév
  • elterjedt, bevett, elfogadott, meghonosodott, általános, gyakori közismert, szokásos, hagyományos, kurrens, konvencionális
  • triviális

meghány-vet

ige
  • megbeszél, megvitat, taglal, értekezik (valamiről), eszmecserét folytat (valamiről), tanakodik, megtanácskozik, átgondol, megtárgyal, átbeszél (bizalmas), megfirat (tájnyelvi), irget-forgat (tájnyelvi), megdumál (szleng)
  • megfontol, mérlegel, gondolkodik, töpreng, tűnődik, latolgat, morfondíroz, fontolóra vesz, elmélkedik (valamin), elrágódik (bizalmas), rekonsziderál (régies)

köret

főnév
  • körítés, garnírung (bizalmas)

kevély

melléknév
  • gőgös, dölyfös, pöffeszkedő, begyes, felfuvalkodott, büszke, rátartós, rátarti, beképzelt, magahitt (régies), elbizakodott, öntelt, fennhéjázó, arrogáns, pökhendi, fölényes, megvető, lenéző, lekicsinylő, fennenpökő (régies)

kritikus II.

főnév
  • műbíráló, ítész (régies), műítész (régies), műértő, bíráló, recenzens (szaknyelvi)

megjátszik

ige
  • utánoz, átvesz, felvesz, tettet, színlel, szimulál, tetszeleg, magára ölt, teszi magát, majmol, másol (bizalmas), szajkóz (bizalmas)
  • játszik, eljátszik, alakít, fellép, kiemel
  • mímel (választékos), imitál (választékos), markíroz (bizalmas), komédiázik, alakoskodik, színészkedik, affektál (idegen)
  • álcázza magát
  • fogad, tesz
  • kijátszik
  • játékba hoz, elindít