kifogásol szinonimái

ige
  • beleköt, fennakad, nehezményez, sérelmez, rosszall, kritizál, bírál, inkriminál, kifogása van (valami ellen), kifogást emel (valami ellen), szóvá tesz, panasza van, panaszt emel (valami ellen), hiányol, helytelenít, felpanaszol, kivetnivalót talál, óvást emel, becsmérel

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hibapont

főnév
  • büntetőpont, hiba, fault (szaknyelvi), büntető

kifejezés

főnév
  • fordulat, szókapcsolat, kiszólás, kitétel, közhely, szólam, frázis, sablon, klisé, frazeologizmus (idegen), frazeológiai egység, terminus, szólásmód, szólásmondás, kibeszéd (tájnyelvi)
  • megnyilvánulás, kinyilvánítás, manifesztálódás (idegen)
  • ábrázolás, megjelenítés, bemutatás, jellemzés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kifogásol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

készruha

főnév
  • konfekció (idegen), konfekcióáru

izzadt

melléknév
  • verejtékes, verítékes, lucskos, csatakos, loncsos (tájnyelvi), vizes (bizalmas), nedves, nyirkos (tenyér), gyöngyöző (homlok)
  • párás, gőzös, nedves, nyirkos

iránt

névutó
  • felé, irányában, szemben (valakivel, valamivel)
  • felől, után (bizalmas)
  • (régies): miatt

hírközlés

főnév
  • információ, kommunikáció, tájékoztatás, felvilágosítás, értesítés, jelentés, tudósítás, közlés
  • média

kicsapong

ige
  • dorbézol, dőzsöl, tivornyázik, lumpol (bizalmas), tobzódik, bujálkodik, züllik, korhelykedik, éjszakázik, mulatozik, kiruccan, kimarad, dajdajozik (szleng), hepajozik (szleng), hejehujázik
  • féktelenkedik, szertelenkedik, zabolátlankodik, mértéktelenkedik, szabadoskodik

kiűz

ige
  • kikerget, kizavar, kiutasít, kihajít, kidob, kifüstöl, kihajt, kitoloncol, kizár, kiközösít, eltávolít, kitagad, kirekeszt

szókincs

főnév
  • szókészlet (szaknyelvi), lexika (szaknyelvi), szóanyag, szótár (választékos)
  • szóismeret, szóbőség

hadsereg

főnév
  • katonaság, honvédség, ármádia (régies), sereg, had, haderő, tábor (régies), regiment

gyorsforraló

főnév
  • spirituszforraló, snellzíder (régies)
  • merülőforraló

elszorul

ige
  • összeszorul, összehúzódik, elfullad

hamisító

melléknév
  • szédelgő, csaló

kocog

ige
  • üget, baktat, ballag, roszog (tájnyelvi)
  • poroszkál
  • (tájnyelvi): kopogtat, zörget

kövesút

főnév
  • makadámút, műút

megnyír

ige
  • megrövidít, megkurtít, lenyír, levág, megkopaszt, megmetél, megstuccol
  • megmetsz, megnyes

levezetés

főnév
  • elvezetés, csatornázás, kanalizáció (szaknyelvi), kanalizálás (szaknyelvi)
  • bizonyítás, igazolás, következtetés, kikövetkeztetés, okfejtés, származtatás, dedukció (szaknyelvi), deriváció (idegen), szillogizmus (idegen)

kiforr

ige
  • megokosodik, megérik, kifejlődik, kialakul
  • kifut, kiduzzad, kibugyog, kibuzog

kertész

főnév
  • kertépítő, kertmívelő (régies)

kisebbrendű

melléknév
  • alacsonyabb rendű, jelentéktelenebb

leszokik

ige
  • abbahagy, felhagy (valamivel), eláll (valamitől), lemond (valamiről), levetkőzik (valamit), letesz (valamiről), megszakít (valamit)

kikezel

ige
  • meggyógyít, kigyógyít, kikúrál, kiorvosol (tájnyelvi)

jegenyefenyő

főnév
  • ezüstfenyő, fésűsfenyő, simafenyő

kiszolgáltatottság

főnév
  • függőség, függés, alávetettség, alárendeltség

levelezőlap

főnév
  • lap, képeslap, levlap (bizalmas), üdvözlőlap, anziksz (idegen), anzikszkártya
  • fénykép (szaknyelvi)