klozet szinonimái

főnév
  • illemhely, toalett, vécé, WC, budi (szleng), klotyó (szleng), nulla-nulla (szleng), pisilde (szleng), pottyantó (szleng), tojlett (szleng), pisálda (durva), műszerfal (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

említ

ige
  • felemlít, megemlít, megjegyez, említést tesz, szóba hoz, szóvá tesz, előhoz, előhozakodik (valamivel), felhoz, előszámlál, érint (választékos), felvet, idéz, céloz, utal, hivatkozik, kitér, pedz

köz1

főnév
  • sikátor, mellékutca, átjáró
  • hely, hézag, hasadék, repedés, bemélyedés, szakasz, térköz, távolság
  • terület, térség
  • időköz, intervallum
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a klozet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kisebbrendű

melléknév
  • alacsonyabb rendű, jelentéktelenebb

kavarodás

főnév
  • keveredés, elegyedés, vegyülés
  • mozgolódás, felbolydulás, nyüzsgés, zűrzavar, káosz, felfordulás, fejetlenség, rendetlenség, kalamajka, rumli (bizalmas), hecc, ribillió, tumultus, csődület, galiba, virbli (szleng), grimbusz (szleng)

kannibál

főnév
  • emberevő, antropofág (szaknyelvi), homofág (szaknyelvi)
  • (jelzőként): barbár, vad, kegyetlen, vérszomjas, vérengző

illúzió

főnév
  • látszat, érzékcsalódás, káprázat, tévedés, képzelgés, ábrándkép
  • alaptalan remény, hiú ábránd, önámítás, önáltatás

kiutalás

főnév
  • juttatás, elosztás

kötvény

főnév
  • értékpapír, kötelezvény
  • kötelezettségvállalás

tartozik

ige
  • (valakire, valamire): vonatkozik (valamire), illet, velejár
  • (valahová): illik, vág, passzol (bizalmas), klappol (szleng)
  • (valakinek): lóg (bizalmas), jön (bizalmas)

hegy2

főnév
  • él, csúcs (tájnyelvi), spicc, csúp (tájnyelvi), cepp (tájnyelvi), csücskő (tájnyelvi)
  • vég, végződés, apex (szaknyelvi)
  • ceruzabél, grafitbetét, ceruzabetét

határozottság

főnév
  • szilárdság, erély, elszántság, eltökéltség, rendíthetetlenség, rezolúció (régies)(bizalmas)

étkezde

főnév
  • vendéglátóhely, kifőzés, kifőzde, falatozó, bisztró, büfé, étterem, kantin, kiskocsma, vendéglő, resti (bizalmas), menza, étkezőhelyiség, ebédlő, kajálda (szleng), csámcsogda (tréfás)

híradás

főnév
  • üzenés, üzenet, értesítés, közlés, összeköttetés, kapcsolat
  • hírek (szaknyelvi), információ, kommüniké (szaknyelvi), jelentés, nyilatkozat, közlemény, tudósítás

közkeletű

melléknév
  • elterjedt, bevett, elfogadott, meghonosodott, általános, gyakori közismert, szokásos, hagyományos, kurrens, konvencionális
  • triviális

lecsuk

ige
  • lezár, bezár, elzár, becsuk
  • letartóztat, bebörtönöz, leültet, lakat alá tesz, hűvösre tesz (bizalmas), berupál (régies), bedutyiz (bizalmas), bevarr (szleng), bekóterol (szleng), bevág (bizalmas), elraktároz (szleng), sittre vág (szleng), lesittel (szleng), megmázsál (szleng), bekaszniz (tájnyelvi), lecsukatol (tájnyelvi)

aláz

ige
  • megszégyenít, lealacsonyít

metélt

főnév
  • metélt tészta, finommetélt, cérnametélt, hosszútészta, metélke (tájnyelvi), szeldelt (régies), hosszúmetélt, laskatészta (tájnyelvi), szabógallér (tájnyelvi), főtt tészta, csík (tájnyelvi), laska (tájnyelvi), mácsik (tájnyelvi), szakállgyalázó (tájnyelvi), pucutészta (tájnyelvi)

megbüntet

ige
  • megfenyít, büntetéssel sújt, meglakoltat, megfegyelmez, körmére koppint, megver, móresre tanít, elítél, elmarasztal, büntetést szab, ad neki (szleng), megfingat (durva)
  • megostoroz, megvesszőz
  • megbírságol, lebüntet (bizalmas), megbiriz (szleng), elkaszál (szleng), megkaszál (szleng), megkínál (szleng), megküld (szleng), meghasít (szleng)

kocka

főnév
  • (szaknyelvi): hexaéder (szaknyelvi), hatlap (régies)
  • dobókocka
  • négyzet, mező, négyzetrács

kirak

ige
  • kitesz, kihelyez, kivesz, kipakol, kirámol, kiszőnyegez (régies)
  • kiürít, kivagoníroz
  • kidob, kirúg (bizalmas), kicsap, kivág, kikerget, kihajít, kipenderít, elbocsát, elküld, elenged, meneszt, eltávolít, elmozdít
  • összeállít, kialakít
  • kitesz, kiterít, szétrak, elrendez
  • (valamivel): díszít, dekorál, burkol, beborít

ködösít

ige
  • leplez, takargat
  • homályosít, megtéveszt, félrevezet, mellébeszél, elken (szleng), misztifikál (választékos), rizsázik (szleng)

megágyaz

ige
  • ágyat vet, ágyat bont, megágyal (tájnyelvi), megvackol (tájnyelvi), ágyaz, megvet (ágyat), megcsinálja az ágyat, felágyal (tájnyelvi)
  • beágyaz, ágyat bevet, összeágyaz
  • (szleng): elbánik (valakivel)

komputer

főnév
  • számítógép, elektronikus számítógép, pécé (bizalmas), számológép (régies)

kellemetlenkedik

ige
  • bosszant, alkalmatlankodik, akadékoskodik, okvetetlenkedik, ungorkodik (tájnyelvi), piszkálódik, szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), vegzál (régies), furkálódik (tájnyelvi), nyaggat, molesztál, buzerál (szleng), zavar, háborgat, zaklat, nyúz, terhére van, terhel, borsot tör az orra alá, idegesít, mérgesít (valakinek)
  • (testrész, szerv): rendetlenkedik, rosszalkodik, rakoncátlankodik

körmöl

ige
  • ír, másol, irkafirkál
  • (régies): karmol, karcol

megboldogult

melléknév, főnév
  • elhunyt, megholt, néhai, egykori, elköltözött, boldogult, Istenben boldogult, halott, üdvözült