kalapács szinonimái

főnév
  • ütőeszköz, ütü (tájnyelvi), pöröly (régies), sulyok, csokány (tájnyelvi), verő (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kiötlik1

ige
  • kiötöl, kieszel, kitalál, kifundál, kiókumulál

felkoncol, fölkoncol

ige
  • legyilkol, kivégez, megöl, lemészárol, leöldös, levág, kardélre hány, lekaszabol, masszakrál (régies), agyonvág, agyonszúr, felprédál (tájnyelvi), felpástol (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kalapács szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

jegenyefenyő

főnév
  • ezüstfenyő, fésűsfenyő, simafenyő

holdtölte

főnév
  • telihold, telehold

hidegen

határozószó
  • barátságtalanul, komoran, hűvösen, fagyosan, kimérten, érzéketlenül, zárkózottan, közönyösen, közömbösen, egykedvűen, részvétlenül, szívtelenül, elfásultan, gépiesen, hivatalosan, szenvtelenül, szenvedélytelenül, szenvedélymentesen

hadiüzem

főnév
  • hadieszközgyár, hadianyaggyár
  • fegyvergyár

jóvágású

melléknév
  • vonzó, szemrevaló, csinos, megnyerő, jóképű, snájdig (régies), daliás, délceg, deli

keresztülvihető

melléknév
  • véghezvihető, megvalósítható, végrehajtható, kivihető, kivitelezhető, életrevaló, teljesíthető, lehetséges, használható, elképzelhető, ésszerű, járható, életképes, reális

szabályzat

főnév
  • rendszabály, regula (régies), alapszabály, rendtartás, pragmatika (régies), statútum (választékos)
  • utasítás, előírás, rend, ügyrend, normatívum (választékos), ukáz (pejoratív)

funkció

főnév
  • működés, tevékenység
  • feladat, tisztség, megbízatás, állás, beosztás, poszt
  • hivatás, rendeltetés, szerep, hatáskör, feladatkör
  • (szaknyelvi): függvény
  • (szaknyelvi): vegyérték

formaság

főnév
  • külsőség, körülményeskedés, körülményesség, formalitás, forma, alakiság (szaknyelvi), szokás, illendőség, szertartás, ceremónia, szertartásosság

elbámul

ige
  • elképed, elámul, bandzsalog (tájnyelvi), álmélkodik, ámul-bámul, elcsodálkozik, meglepődik
  • bámészkodik, bambul, nézelődik

gazdátlan

melléknév
  • elhagyott, lakatlan, kietlen, elhagyatott, üres, sivár, puszta
  • kóbor, szökött, kallódó, elbitangolt (tájnyelvi), bitang (tájnyelvi), talált, rablott, lopott
  • elhanyagolt, magányos, árva

kevély

melléknév
  • gőgös, dölyfös, pöffeszkedő, begyes, felfuvalkodott, büszke, rátartós, rátarti, beképzelt, magahitt (régies), elbizakodott, öntelt, fennhéjázó, arrogáns, pökhendi, fölényes, megvető, lenéző, lekicsinylő, fennenpökő (régies)

kipellengérez

ige
  • megszégyenít, megbélyegez, kigúnyol, kicsúfol, kinevet, nevetségessé tesz
  • ostoroz, bírál, kifiguráz, leszól, kifogásol, rosszall, lehord (bizalmas), elítél, helytelenít
  • (régies): kirudal (régies), kivesszőz, kikorbácsol
  • pellengérhez köt, szégyenpadra állít

macskaszem

főnév
  • jelzőszem, jelzőlámpa, prizma, fényvisszaverő

krumplinudli

főnév
  • burgonyametélt, angyalbögyörő (tájnyelvi), billemácsik (tájnyelvi), dudlimácsik (tájnyelvi), koratyogó (tájnyelvi)

kalimpál

ige
  • hadonászik, kapálódzik, fickándozik, rúgkapál, kalimpázik (régies, tájnyelvi), csalimpál (tájnyelvi)
  • (zongorán): pötyögtet, klimpíroz (bizalmas), klempíroz (bizalmas), klepekál (tájnyelvi)

jártas

melléknév
  • ismerős, otthonos, bennfentes, bejáratos
  • járatos, gyakorlott, tapasztalt, szakavatott, szakszerű, hozzáértő, kompetens (szaknyelvi), tájékozott, jól informált, tanult, művelt, próbált, képzett, szakképzett, szakértő, dologértő, ügyes, rutinos, verzátus (régies)

kellemetlenkedik

ige
  • bosszant, alkalmatlankodik, akadékoskodik, okvetetlenkedik, ungorkodik (tájnyelvi), piszkálódik, szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), vegzál (régies), furkálódik (tájnyelvi), nyaggat, molesztál, buzerál (szleng), zavar, háborgat, zaklat, nyúz, terhére van, terhel, borsot tör az orra alá, idegesít, mérgesít (valakinek)
  • (testrész, szerv): rendetlenkedik, rosszalkodik, rakoncátlankodik

közlemény

főnév
  • értesítés, nyilatkozat, kommüniké (szaknyelvi), körlevél, körözvény, tájékoztatás, tájékoztató, hirdetmény, hirdetés, deklaráció, közirat, bejelentés, bemondás, hír, tudósítás, újsághír
  • tanulmány, beszámoló, cikk, publikáció

kapocs

főnév
  • csat, boglár (régies), kösöntyű (régies), fibula (szaknyelvi), agraffe (idegen)
  • összefüggés, kapcsolat, viszony
  • híd
  • kötőtag, kötelék, kopula (idegen), nexus

horpadt

melléknév
  • homorú, benyomott, behorpadt
  • kivájt, bemélyített, gödrös
  • beesett, lapos, sovány, keszeg (bizalmas), pofoncsapott (bizalmas), csikasz (tájnyelvi)

képzel

ige
  • gondol, elgondol, hisz, sejt, gyanít, gyanakszik, gyanakodik, vél, vélekedik, vélelmez (régies), feltételez, posztulál (szaknyelvi)
  • beleképzel, elképzel, képzeleg, álmodik, álmodozik, fantáziál, ábrándozik
  • felidéz

krimi

főnév
  • bűnügyi történet, detektívregény