kikér szinonimái

ige
  • kikönyörög, kihívat, kihozat, kéredztet (tájnyelvi)
  • (kikér magának vmit): tiltakozik (valami ellen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megátalkodott

melléknév
  • konok, makacs, akaratos, keményfejű, megrögzött, megcsontosodott, hajthatatlan, dacos, nyakas, önfejű, makacskodó, keménynyakú, vastagnyakú, engedetlen, fegyelmezetlen, szófogadatlan, hajlíthatatlan, rendíthetetlen, csökönyös

jutányos

melléknév
  • kedvező, előnyös, olcsó, alkalmi
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kikér szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kézmozdulat

főnév
  • gesztus, kézlegyintés, taglejtés

jegypénztár

főnév
  • pénztár, jegyiroda, kassza, bérletpénztár

isteni

melléknév
  • istentől eredő, mennyei, szent, istenszerű, csodás, örök, felsőrendű
  • finom, remek, kitűnő, nagyszerű, felséges, csodálatos, óriási, pompás, pazar, kiváló, elsőrangú, gyönyörű, élvezetes, elbájoló, elbűvölő, angyali, tündéri

hogyha

kötőszó
  • feltéve, ha, amennyiben
  • valahányszor, amikor csak
  • (tájnyelvi): hátha, talán

kifeszít

ige
  • kihúz, megfeszít, peckel, széttár, szétterjeszt, kiterjeszt, kinyújt, kinyújtóztat
  • kidomborít, kidülleszt

klozet

főnév
  • illemhely, toalett, vécé, WC, budi (szleng), klotyó (szleng), nulla-nulla (szleng), pisilde (szleng), pottyantó (szleng), tojlett (szleng), pisálda (durva), műszerfal (szleng)

szögletes, szegletes

melléknév
  • négyszögletes, négyszögletű, négyszögű
  • sarkos
  • csontos, kemény, határozott, markáns
  • darabos, esetlen, ügyetlen, nehézkes
  • csiszolatlan, faragatlan

hajtó

főnév
  • kocsis, fogatos
  • zsoké

habgumi

főnév
  • szivacsgumi, habszivacs, laticel

elválik

ige
  • szétválik, elkülönül, különválik, széthasad, kettéválik, szétválasztódik, (út) elágazik
  • eltávozik, elbúcsúzik, elköszön, elszakad, megválik
  • (házaspár): szétmegy, széjjelmegy, különmegy, felbontja a házasságot Sz: külön kenyérre megy; kétfelé hányják a sonkát; kettévágják a kenyeret
  • különbözik, elkülönül, elhatárolódik, kiválik
  • eldől, tisztázódik, kiderül, elhatározódik (régies)

haragos II.

főnév
  • ellenség, rosszakaró, ellen (választékos), vetélytárs, rivális, ellenlábas

konda

főnév
  • disznócsorda, csorda, csürhe

közgazdasági

melléknév
  • gazdasági, ökonómiai (szaknyelvi)

megrothad

ige
  • megrohad, elromlik, szétbomlik, szétmállik, elporlik, elpusztul, elenyészik, elrőkönyödik (tájnyelvi), megresved (tájnyelvi)

lopótök

főnév
  • csíktök, jónástök, kobaktök, nyakastök, szívótök

kikezd

ige
  • kárt okoz, csorbát ejt (hírnéven), aláás
  • beleköt (valakibe), kötözködik, szembeszáll, megtámad, packázik, ingerel, izgat, kiköt (valakivel) (régies), kijátszik (tájnyelvi), kitesz (tájnyelvi), ujjat húz, frocliz (bizalmas), provokál, összeakasztja a bajuszt (valakivel)
  • szemez (bizalmas), kacérkodik, kokettál, megismerkedik, felkínálkozik, felajánlkozik, összeszűri a levet

kevesebb

számnév
  • csekélyebb, kisebb számú, apróbb, kisszámú

kiszűr

ige
  • kiválaszt, elkülönít, kielemez, kirostál
  • megszüntet, megsemmisít
  • (régies): kiereszt

lexikográfia

főnév
  • szótárírás, szótárszerkesztés
  • szótártudomány, szótártan

kinevet

ige
  • kikacag, kigúnyol, kicsúfol, megtréfál, kiviccel, csipkelődik, tréfát űz (valakiből), rovására mulat, kiröhög (durva), kifiguráz, nevetségessé tesz, csúfot űz, szatirizál (régies), lefitymál (tájnyelvi)

jóérzés

főnév
  • emberség, jóindulat, részvét, együttérzés

kiváltságos

melléknév
  • kivételezett, kivételes, privilegizált (idegen), kitüntetett, előnyös
  • (régies): sajátos, sajátságos, különleges, megkülönböztetett

lóhalálában

határozószó
  • gyorsan, lélekszakadva, inaszakadtából, sebtében, sietősen, sebbel-lobbal, lóhalálával (tájnyelvi)