isteni szinonimái

melléknév
  • istentől eredő, mennyei, szent, istenszerű, csodás, örök, felsőrendű
  • finom, remek, kitűnő, nagyszerű, felséges, csodálatos, óriási, pompás, pazar, kiváló, elsőrangú, gyönyörű, élvezetes, elbájoló, elbűvölő, angyali, tündéri

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fogatlan

melléknév
  • foghíjas, fog nélküli, fogakitörött (régies) Sz: árendába adta a fogait
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a isteni szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

illusztráció

főnév
  • szövegkép, ábra, szemléltetőanyag
  • ábrázolás, szemléltetés, megvilágítás, magyarázat

havas I.

melléknév
  • behavazott, hófödte, hóborította, hólepte, hósapkás, fehér
  • deres, zúzmarás, jeges
  • (haj): ősz, fehér, deres, mákos
  • (régies): eszelős, eszefordult (tájnyelvi), bolondos, tébolyodott, dőre, őrült, megbolondult

haránt

határozószó
  • ferdén, rézsút, rézsútosan, srégen (bizalmas), slégen (tájnyelvi), srég (régies)
  • keresztben, keresztirányban, átlósan, lejtősen (régies), menetelesen (régies)

gonoszkodik

ige
  • kötődik, incselkedik, huncutkodik, csintalankodik, mókázik, heccelődik, cicázik, évődik, ingerkedik, enyeleg, böllenkedik (tájnyelvi), latorkodik (régies), tolvajkodik (régies)
  • bánt, kínoz, gyötör

ipariskola

főnév
  • tanonciskola (régies), iparitanuló-iskola, szakiskola

kannibál

főnév
  • emberevő, antropofág (szaknyelvi), homofág (szaknyelvi)
  • (jelzőként): barbár, vad, kegyetlen, vérszomjas, vérengző

sértődött

melléknév
  • bosszús, durcás (bizalmas), morcos, duzzogó, haragos, indignált (régies), rosszkedvű, méltatlankodó, felháborodott, megbántódott, megsértődött

fiadzik

ige
  • fial, kölykezik, ellik
  • szaporodik, kamatozik, gyarapodik

felvet, fölvet

ige
  • feldob, felhajít, felgór (tájnyelvi)
  • említ, megemlít, szóba hoz, szóvá tesz, megpezsdít, előhoz, előáll (valamivel), előhozakodik (valamivel), indítványoz, bedob (bizalmas), utal, exponál (választékos)
  • (ágyat) (tájnyelvi): bevet, megvet

drámaíró

főnév
  • színpadi szerző, dramatikus, színműíró, színdarabíró

folyamán

névutó
  • során, közben, idején, alatta

káros

melléknév
  • ártalmas, ártó, romboló, pusztító, romlasztó hatású, veszedelmes, átkozott (régies)
  • kártékony, hátrányos, egészségtelen, gyilkos
  • (régies): károsult, kárvallott

kézmozdulat

főnév
  • gesztus, kézlegyintés, taglejtés

lelécel

ige
  • (szleng): eltávozik, elfut, eltűnik, elmenekül, elszökik, odébbáll, elillan, kereket old, elszelel, olajra lép (szleng), elpárolog (bizalmas), lelép (bizalmas), megpattan (szleng), lekopik (szleng), dobbant (szleng), ellóg (szleng), elspurizik (szleng), elhúzza a csíkot (szleng), télakol (szleng)

kosár

főnév
  • kas, kaska, véka, garaboly (tájnyelvi), garabó (tájnyelvi), zsombor (tájnyelvi)
  • kézikosár
  • elutasítás, visszautasítás

iszalag

főnév
  • ördögcérna, semfűsemfa

iker II.

főnév
  • ikertestvér, ikergyerek Sz: egy hassal lettek; együtt lettek a világra
  • másodlat (régies), alakpár (szaknyelvi), alakmás, hasonmás, duplex (szaknyelvi)
  • ikertelefon

jótálló

melléknév
  • kezes, szavatos, garantáló
  • túsz

kópia

főnév
  • másolat, utánzat
  • fotokópia, fénymásolat, xerox, stencil, levonat, másodpéldány

járat2

főnév
  • (régies): út, járóföld (régies), járás
  • vágat, folyosó, tárna, odú, üreg, kotorék
  • csatorna (szaknyelvi), nyílás
  • (szaknyelvi): járás, forgás, működés
  • (közlekedési eszközé): viszonylat (szaknyelvi), reláció (szaknyelvi), menet
  • vonal
  • (régies): cél

I.

indulatszó
  • héj! (bizalmas), halló!, figyelem!

kajál

ige
  • (szleng): eszik, táplálkozik, falatozik, kosztol (bizalmas), étkezik, zabál (szleng), abrakol (szleng), burkol (szleng), tömi a majmot (szleng)

korrektúra

főnév
  • javítás, helyesbítés, korrigálás, korrektúrázás
  • (szaknyelvi): kefelenyomat (szaknyelvi), levonat, kefe (bizalmas)