konda szinonimái

főnév
  • disznócsorda, csorda, csürhe

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pénz

főnév
  • érme, bankjegy, fizetőeszköz (szaknyelvi), pénzeszköz (szaknyelvi), pénzmag (bizalmas), guba (szleng), dohány (szleng), korpa (szleng), steksz (szleng), zsozsó (szleng), lóvé (szleng), lé (szleng), mani (szleng), suska (szleng), garas (régies) Sz: kálvinista olvasó
  • vagyon, gazdagság, tőke
  • (halé): pikkely, halpikkely, lemez

elháríthatatlan

melléknév
  • kivédhetetlen, elutasíthatatlan, elkerülhetetlen, elmaradhatatlan, kikerülhetetlen, biztos, szükségszerű, óhatatlan
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a konda szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kitart

ige
  • kinyújt, kiad
  • (pejoratív): eltart, pénzel, támogat, segít, gyámolít, fenntart, gondoskodik (valakiről)
  • (szaknyelvi): hangoztat, kizenget
  • (valaki, valami mellett): küzd, ragaszkodik (valamihez), hű (valamihez), megmarad (valami mellett), tartja magát
  • tűr, elszenved, elvisel, kibír, kiáll
  • (tájnyelvi): eltart, elegendő (valameddig), elég, megmarad

kendőzetlen

melléknév
  • festetlen (arc)
  • leplezetlen, szépítetlen, csupasz, puszta, meztelen
  • őszinte, keresetlen, nyílt

káros

melléknév
  • ártalmas, ártó, romboló, pusztító, romlasztó hatású, veszedelmes, átkozott (régies)
  • kártékony, hátrányos, egészségtelen, gyilkos
  • (régies): károsult, kárvallott

inspekciós

melléknév
  • ügyeletes, szolgálatos, napos

kóborol

ige
  • járkál, jár-kel, jön-megy, csatangol, csavarog, kószál, kódorog, kóborog, tévelyeg, bolyong, tekereg, ténfereg, kujtorog, mászkál, cselleng, lődörög, kóricál, lóg (valahol) (bizalmas), őgyeleg, ődöng, lézeng, barangol, vándorol, csalinkázik, flangíroz (régies), bumlizik (bizalmas), flangál (bizalmas), császkál, csámborog, csamangol (tájnyelvi), csatrangol (tájnyelvi), lórász (tájnyelvi), bitangol (tájnyelvi) Sz: a csavargyárban dolgozik; az országot kerüli; bolyong, mint a vadludak; kalészol, mint a dongóbogár; kavillóban van; mindig a soron ül, mint az árva malac; nyakába veszi a világot; oda van kavillóban; odajár az ebadóba

közkeletű

melléknév
  • elterjedt, bevett, elfogadott, meghonosodott, általános, gyakori közismert, szokásos, hagyományos, kurrens, konvencionális
  • triviális

tejes I.

melléknév
  • gyenge, zsenge, szopós (malac)
  • omlós, omló, porhanyós, foszlós, lágy, puha, kocsonyaszerű (malachús)

hétszilvafás

melléknév
  • bocskoros, elszegényedett, kis, kurta, kisbirtokos, vagyontalan

házigazda

főnév
  • családfő, a ház ura, családapa
  • vendéglátó
  • háztulajdonos, háziúr, főbérlő, szállásadó, házibácsi

faggatózik

ige
  • kérdezősködik, tudakozódik, érdeklődik, informálódik, felvilágosítást kér, puhatolózik, firtat, faggatolózik (tájnyelvi)

hogyisne I.

módosítószó
  • dehogyis!, semmi esetre sem!, semmi módon!, semmi szín alatt!, semmi körülmények között!, azt már nem!, még mit nem!, szó sem lehet róla!, szó sincs róla!, olyan nincs!, kutya fülét!, a világért sem!, a világ minden kincséért sem!, eszemben sincs!, eszem ágában sincs!, azt ugyan lesheted! abból nem eszel!, ha a fejed tetejére állsz, akkor sem!, ha kétfele vágnak, akkor sem!, arról ne is álmodj!, a herkópáternek sem!, egy nagy túróst!, egy lópikulát!, majd ha fagy!
  • (bizalmas): persze

kukorékol

ige
  • kukorít (tájnyelvi), kukurikúzik (tájnyelvi)
  • rikoltozik, elkiáltja magát
  • (szleng): nevet

lehagy

ige
  • megelőz, felülmúl, túlszárnyal, túlhalad, lepipál (bizalmas), leköröz (bizalmas)

államtanács

főnév
  • tanács
  • díván (régies)

minél

kötőszó
  • mennél, mentül (régies)

megfeneklik

ige
  • (hajó): megsüllyed, megakad, zátonyra fut, megreked, fennakad, leszáll, elmerül
  • elakad, holtpontra jut, csődöt mond, meghiúsul, összeomlik, megbukik

konfirmáció

főnév
  • jóváhagyás, megerősítés
  • (szaknyelvi): konfirmációlevél, megerősítő okirat
  • (szaknyelvi): befogadás (egyházközségbe)

kiszárad

ige
  • kiürül, kiapad, elapad, kimerül
  • felszárad, elpárolog, elgőzölög
  • kiég, felperzselődik, kiszikkad, kisül, kiaszik, elpörked (tájnyelvi), kifuvakodik (tájnyelvi)
  • aszalódik, összeaszik, összezsugorodik, elsorvad, elsenyved, elfonnyad, eltöpped (tájnyelvi)

körülír

ige
  • értelmez, meghatároz, kifejt, körvonalaz, leír, ecsetel, ábrázol, megrajzol, érzékeltet, körülhatárol

megdicsőülés

főnév
  • apoteózis (idegen), felmagasztosulás, felmagasztaltatás

korlátoz

ige
  • megszorít, megköt, korlátok közé szorít, szabályoz, megszab, határt szab (valaminek), előír, meghatároz, restringál (régies), redukál
  • akadályoz, fékez, gátol, zaboláz, szárnyát szegi, visszatart
  • elnyom, leigáz
  • mérsékel, csökkent, kisebbít, megkurtít, megnyirbál, limitál

kéreget

ige
  • koldul, kérincsél, kunyerál, tarhál (szleng), kéregel (tájnyelvi), kérsekél (tájnyelvi), kolduskodik, rimánkodik, tányéroz, házal, kilincsel, kápsál (tájnyelvi), kuncsorog, kunyizik (bizalmas), darizik (szleng), lejmol (szleng), mangázik (szleng)

közbeékelődik

ige
  • beiktatódik, közé kerül, behelyeződik, beillesztődik

megétet

ige
  • megmérgez, eltesz láb alól