lopótök szinonimái

főnév
  • csíktök, jónástök, kobaktök, nyakastök, szívótök

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lösz

főnév
  • sárgaföld

veszett

melléknév
  • elveszett, eltűnt, elkallódott
  • kilátástalan, reménytelen
  • hiábavaló
  • felbőszült, dühös, dühödt, vad, haragos, bomlott (tájnyelvi), tomboló, ádáz, viharos, zabolátlan, szertelen
  • (tájnyelvi): rossz, megbélyegzett, bukott, romlott
  • szörnyű, átkozott, kutya, gyűlöletes, utálatos
  • megveszekedett, veszekedett
  • (hsz-szerűen): nagyon, szörnyen, átkozottul, veszettül, cefetül
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lopótök szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lenyűgöző

melléknév
  • elbűvölő, igéző, fenséges, elbájoló, varázslatos, mágikus, elragadó, ellenállhatatlan, rabul ejtő, szuggesszív, szédítő, delejes (régies), tüneményes
  • észbontó, kábító, észvesztő
  • nagyszabású, grandiózus (választékos), impozáns, monumentális
  • érdekfeszítő, érdekes, izgalmas, lélegzetelállító, lebilincselő, szenzációs (bizalmas)

kőszirt

főnév
  • szirt, kőszikla, szikla, kőszál

kosár

főnév
  • kas, kaska, véka, garaboly (tájnyelvi), garabó (tájnyelvi), zsombor (tájnyelvi)
  • kézikosár
  • elutasítás, visszautasítás

kikerekedik

ige
  • kigömbölyödik, megpofásodik, kitelik
  • kialakul, megformálódik
  • kiderül, kisül

levente

főnév
  • vitéz, lovag, harcos, dalia, bajnok, bajvívó, hős, katona, honvéd, hadfi (régies), harcfi (régies), szálember (régies)

megbüntet

ige
  • megfenyít, büntetéssel sújt, meglakoltat, megfegyelmez, körmére koppint, megver, móresre tanít, elítél, elmarasztal, büntetést szab, ad neki (szleng), megfingat (durva)
  • megostoroz, megvesszőz
  • megbírságol, lebüntet (bizalmas), megbiriz (szleng), elkaszál (szleng), megkaszál (szleng), megkínál (szleng), megküld (szleng), meghasít (szleng)

valamint

kötőszó
  • továbbá, úgymint, szintén, úgyszintén, azonkívül, azonfelül, meg, ráadásul

káprázat

főnév
  • látomás, vízió, álom, érzékcsalódás, tünemény, szemfényvesztés, illúzió, kápra (régies), képzelődés, ábrándkép, csalkép (régies)
  • (régies): bűvölés, varázslás, varázslat

kacat

főnév
  • limlom, ócskaság, gönc, vacak, zsibáru, ringy-rongy, bóvli, encsembencs (régies), cókmók, szemét, himihumi (tájnyelvi)

galoppozik

ige
  • vágtat, vágtázik, száguld
  • fut, rohan

kellemetlenség

főnév
  • kényelmetlenség, vesződség, bosszúság, galiba, bonyodalom, nehézség, probléma, gond, szorultság, pác (bizalmas), slamasztika, grimbusz (szleng), pech, incidens (idegen), baj, malőr (bizalmas), strapáció (tájnyelvi), mizéria (bizalmas), kalamitás (régies)

megfeneklik

ige
  • (hajó): megsüllyed, megakad, zátonyra fut, megreked, fennakad, leszáll, elmerül
  • elakad, holtpontra jut, csődöt mond, meghiúsul, összeomlik, megbukik

megszomjazik

ige
  • szomjas lesz, szomjazni kezd, megszomjul (tájnyelvi), megszomjúdik (tájnyelvi), megszomjúhozik (tájnyelvi)

beteg II.

főnév
  • páciens, ápolt (választékos), kór (régies), ispotályos (régies), kriptaszökevény (tájnyelvi), mécsbélgergő (tájnyelvi)

önuralom

főnév
  • önmérséklet, önfegyelem, önfegyelmezés, önlegyőzés, önmegtartóztatás, önmegtagadás, kontinencia (idegen), mértékletesség, hidegvér, higgadtság, csigavér, magatűrhetés, visszafogottság, nyugalom

napszúrás

főnév
  • hőguta, agydüh (régies)

lovag

főnév
  • gavallér, udvarló, széptevő, fiú
  • hódoló
  • keresztes vitéz, vitéz, ritter (idegen), caballero (idegen), cavalier (idegen), knight (idegen)
  • (régies): lovas(régies)

leltároz

ige
  • leltárba vesz, leltárt készít, jegyzékbe vesz, számba vesz, összeszámlál, lajstromoz, összeír, rovancsol (szaknyelvi)

másodlagos

melléknév
  • alárendelt, szekunder (szaknyelvi), mellékes, másodrendű, másodrangú, kiegészítő

nagyít

ige
  • nagyobbít, felnagyít, növel, tágít
  • szélesít, öblösít, kiegészít
  • túloz, tódít, füllent, túlbecsül, felfúj, kiszínez, túljátszik, túlliheg (pejoratív), feltupíroz (bizalmas), elveti a sulykot
  • feldicsér, magas polcra emel, kiemel
  • fokoz
  • súlyosbít, erősít
  • (régies): öregbít

magas, magos

melléknév
  • toronymagas, óriási, nyurga, nyúlánk, égimeszelő, atlétatermetű, hosszú, colos (bizalmas), langaléta, hórihorgas, nyakigláb, létra, sudár, jegenye (szleng), szép szál, szálas (régies), száltermetű (régies), szálfa termetű (választékos), termetes, áklítom (tájnyelvi), mécsbél (tájnyelvi), tetszetes (tájnyelvi), lombrágó (szleng), zsiráfgondozó (szleng), villámhárító (szleng), toronypucoló (szleng) Sz: kinőtt az Isten markából; ülve nyalja a holdat; sokat állt az esőn; megnőtt, mint a csalán; akkora, mint a dióverő pózna; hosszú, mint a harangláb; fejével veri a mestergerendát
  • nagyfokú, nagymértékű, kimagasló
  • magasztos, emelkedett, fenséges, magasságos (régies), fölséges (régies), szárnyaló, fennkölt, magasröptű, magasrendű
  • érthetetlen, felfoghatatlan, kínai (szleng)

közbenjárás

főnév
  • közbelépés, pártfogás, pártfogolás, védelem, protekció, közvetítés, segédkezés, interveniálás (szaknyelvi)

megalapoz

ige
  • alátámaszt, indokol, megokol, magyarázatot ad, magyaráz, etablíroz (régies), kifejt, értelmez, megvilágít, kellő megvilágításba helyez

napközi

melléknév
  • gyermekmegőrző (pejoratív), napcsi (bizalmas), napi (bizalmas)