kidob szinonimái

ige
  • kihajít, kivet, kizuhint, kiszór, kihajigál, ejiciál (idegen), kilök
  • kiselejtez, félredob, eldob, kiszuperál (bizalmas), kimustrál
  • kipenderít, kiakolbólít, kiebrudal, lapátra tesz (szleng), kigór (tájnyelvi), kivág, kibillent, kirúg (bizalmas), eltanácsol, kitessékel, eltávolít, kituszkol, kizavar, kipaterol (bizalmas), elzargat (tájnyelvi), kiutasít, kirepít, kilódít, elbocsát, elküld, kilakoltat Sz: ajtót mutat (valakinek); kiad rajta, mint eb a taligán; kiad vkin, mint a pataiak a szőrön; kiadja a nyargalót vkinek; kiadja az útját; kiteszi a szűrét; kivágja, mint a taknyot; megmutatja, hol csinálta az ács az ajtót; ebrúdra tesz; ebrúdon hány ki

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

közúti

főnév
  • országúti
  • közforgalmi

egyformán

határozószó
  • azonosan, egyenlően, egyforma mértékben, ugyanúgy, egyaránt, egyezőleg, ugyanazonképp, egyféleképpen, egyféleképp, egyenlőképpen, egyenlőképp, egyként (választékos), egyképpen (régies)
  • szintúgy, aránylag (tájnyelvi), egyformálag (tájnyelvi), hasonlóan, hasonlóképpen, hasonlóképp, igazságosan, testvériesen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kidob szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

keresztapa

főnév
  • koma (tájnyelvi), kereszt (bizalmas), sponsor fidei (idegen), keresztpapa, tatámuram (tájnyelvi)

isteni

melléknév
  • istentől eredő, mennyei, szent, istenszerű, csodás, örök, felsőrendű
  • finom, remek, kitűnő, nagyszerű, felséges, csodálatos, óriási, pompás, pazar, kiváló, elsőrangú, gyönyörű, élvezetes, elbájoló, elbűvölő, angyali, tündéri

ingatag

melléknév
  • dűlékeny, düledező, dülöngélő, ingó, tántorgó, támolygó, omladozó, hintázó, billegő, rozzant
  • változékony, változó, bizonytalan, bizonytalankodó, tétova, tétovázó, határozatlan, ingadozó, problematikus, kétes, kialakulatlan, beteges, gyenge, törékeny
  • állhatatlan, csapodár, csélcsap, kiszámíthatatlan, megbízhatatlan, jellemtelen, labilis, szeszélyes, habozó, csapongó, könnyelmű, felelőtlen

hiányjel

főnév
  • aposztróf (szaknyelvi)

kézenfekvő

melléknév
  • nyilvánvaló, természetes, egyértelmű, magától értetődő, szemmel látható, kézzelfogható, napnál világosabb, kétségtelen, evidens

kiszolgáltatottság

főnév
  • függőség, függés, alávetettség, alárendeltség

szipka

főnév
  • szopóka
  • (szleng): láb, virgács (szleng)

gyűlölet

főnév
  • utálat, ellenszenv, undor, megvetés, rosszakarat, rosszindulat, antipátia, iszonyat, idegenkedés, irtózat, fóbia (szaknyelvi), averzió (régies)

gyenge, gyönge II.

főnév
  • hiba, fogyatékosság, sebezhető pont, Achilles-sarok (választékos)
  • passzió (bizalmas), gyönyörűség, szórakozás, hobbi, dili (szleng)

elront

ige
  • tönkretesz, megrongál, összecsap, megcsonkít, deformál, összekutyul (bizalmas), elfuserál (bizalmas), gajra tesz (szleng), eldringol (szleng), elbakaláz (tájnyelvi), elcseszterel (tájnyelvi), eldíbol (tájnyelvi), eldézmál (tájnyelvi), elhibáz, elhirtelenkedik, elkapkod, elfőz, elpuskáz (bizalmas), elcsellóz (bizalmas), eltol (bizalmas), elszúr (bizalmas), elpaccol (bizalmas), pacsmagol (tájnyelvi), elpüffent (tájnyelvi), elsedrél (tájnyelvi), elcsesz (szleng), elbaszik (durva), elbaltáz (szleng) Sz: bead neki, mint János deák az isteni tiszteletnek
  • elkényeztet, félrenevel, elnevel
  • babusgat

halálozás

főnév
  • haláleset, meghalás, halandóság

kivénhedt

melléknév
  • kiöregedett
  • régimódi, kiérdemesült

környékez

ige
  • körülvesz, övez, környez (tájnyelvi), körülzár, bekerít, körüljár, körültapogat, körülölel
  • kerülget, közelít, udvarol, környékel (tájnyelvi)

megközelíthető

melléknév
  • elérhető, hozzáférhető, megszerezhető, közeli, rendelkezésre álló
  • barátságos, kedves, nyájas, melegszívű, szívélyes, jóakaratú, joviális, közvetlen, nyílt, fesztelen, atyafiságos (régies)

lét

főnév
  • létezés, mivolt, létel (régies), élet, egzisztencia (idegen)
  • megélhetés, fennmaradás, meglét
  • tartózkodás, életpálya, pályafutás, életút, pálya
  • valóság, gyakorlat

kiebrudal

ige
  • kiakolbólít, kigolyóz (szleng), kikerget, kizavar, kivág, kiűz, kidob, kipenderít, kitesz, kifírundcvancigol (bizalmas), kitessékel, eltávolít, kirakja a szűrét

kéreget

ige
  • koldul, kérincsél, kunyerál, tarhál (szleng), kéregel (tájnyelvi), kérsekél (tájnyelvi), kolduskodik, rimánkodik, tányéroz, házal, kilincsel, kápsál (tájnyelvi), kuncsorog, kunyizik (bizalmas), darizik (szleng), lejmol (szleng), mangázik (szleng)

kinyújtózik

ige
  • kiegyenesedik
  • (régies): terped, terpeszkedik
  • (tájnyelvi): megdöglik (durva), elpusztul, felfordul (durva), elhull

lenyűgöző

melléknév
  • elbűvölő, igéző, fenséges, elbájoló, varázslatos, mágikus, elragadó, ellenállhatatlan, rabul ejtő, szuggesszív, szédítő, delejes (régies), tüneményes
  • észbontó, kábító, észvesztő
  • nagyszabású, grandiózus (választékos), impozáns, monumentális
  • érdekfeszítő, érdekes, izgalmas, lélegzetelállító, lebilincselő, szenzációs (bizalmas)

kigondol

ige
  • kitalál, kitervel, kitervez, kispekulál (bizalmas), kiagyal, kieszel, kiókumlál (bizalmas), kiötöl, kifőz, elgondol, elképzel, kisüt, költ, kifundál, kiokoskodik, forral, kimódol, eltervez, megtervez, kimesterkél, kielmél (régies), kifineszel (tájnyelvi)
  • (régies): feltalál, megalkot, kitalál

íztelen

melléknév
  • seízű, ízetlen, sótlan, sótalan, vízízű; se íze, se bűze; se sava, se borsa

kísér

ige
  • visz, vezet, irányít, kalauzol
  • támogat, pártfogol, vigyáz, véd, gardíroz (idegen), eszkortál (idegen), oltalmaz, gyámolít, hazakezel (tájnyelvi)
  • követ, csatlakozik, nyomon követ, nyomon kísér, nyomában van (valakinek), utána indul (valakinek), társul szegődik (valakihez)
  • velejár, együtt jár, követ
  • megfigyel, ellenőriz, felügyel, szemmel tart, számon tart, kontrollál
  • aláfest, kontráz (idegen), szekundál (régies)

leszámol

ige
  • megszámol, leszámlál, leolvas
  • leszurkol (bizalmas), lepenget (szleng)
  • leszámít, elvesz
  • elszámol, elrendez
  • kilép, felmond
  • (valakivel): elégtételt vesz, bosszút áll, elbánik (valakivel), megtorol
  • megöl, kivégez