kísér szinonimái

ige
  • visz, vezet, irányít, kalauzol
  • támogat, pártfogol, vigyáz, véd, gardíroz (idegen), eszkortál (idegen), oltalmaz, gyámolít, hazakezel (tájnyelvi)
  • követ, csatlakozik, nyomon követ, nyomon kísér, nyomában van (valakinek), utána indul (valakinek), társul szegődik (valakihez)
  • velejár, együtt jár, követ
  • megfigyel, ellenőriz, felügyel, szemmel tart, számon tart, kontrollál
  • aláfest, kontráz (idegen), szekundál (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

totojázik

ige
  • bíbelődik, piszmog, szöszmötöl, vacakol, tetvészkedik (durva), szarakodik (durva), gatyázik (szleng), lacafacázik (bizalmas)

makacskodik

ige
  • megmakacsolja magát, akaratoskodik, csökönyösködik, nyakaskodik, dacol, makrancoskodik, dacoskodik, megbicsakolja magát (tájnyelvi), truccol (bizalmas), megköti magát, fejeskedik (tájnyelvi), hányakodik (tájnyelvi), önfejűsködik, ellenszegül, ellenáll Sz: köti az ebet a karóhoz; egy jottányit sem enged az igazából; foggal-körömmel ragaszkodik az igazához; nem enged a negyvennyolcból
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kísér szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kihever

ige
  • meggyógyul, kigyógyul, erőre kap, kilábal, életben marad, megmarad, túlél
  • kipihen, összeszedi magát, magához tér, átvészel

kajál

ige
  • (szleng): eszik, táplálkozik, falatozik, kosztol (bizalmas), étkezik, zabál (szleng), abrakol (szleng), burkol (szleng), tömi a majmot (szleng)

jellemző II.

főnév
  • jegy, adat, paraméter (szaknyelvi), kritérium, érték

hurcolkodik

ige
  • cipekedik, vonszolkodik (régies), cühekedik (tájnyelvi)
  • költözik, költözködik, hordozkodik (tájnyelvi)

kinő

ige
  • kibújik, kisarjad, kisarjadzik, kikel, kihajt, kicsírázik, fakad, megered, szárba szökken, meggyökeresedik
  • megnő, megindul, kifejlődik, előbukkan, kiütközik, kiserked (tájnyelvi)
  • túlhalad, túljut, kijut (valamiből)
  • (kinövi magát vmivé): fejlődik (valamivé)
  • (valamiből): létrejön, kifejlődik, kialakul

kormányférfi

főnév
  • államférfi

takarmányrépa

főnév
  • marharépa, burgundirépa, burgundi (tájnyelvi), tarlórépa

harckocsi

főnév
  • tank, páncélkocsi, páncélos, bádogdoboz (szleng), pléhkoporsó (szleng), acélkoporsó (szleng), zöldvillám (szleng)
  • harci szekér (régies)

halmazállapot

főnév
  • konzisztencia (szaknyelvi)

érdektelen

melléknév
  • unalmas, száraz, szürke, jellegtelen, jelentéktelen, szokványos, banális, sivár, kietlen, semleges, közömbös, vérszegény, színtelen, egyhangú, monoton, sablonos, sekélyes, üres, sótlan, semmitmondó, lényegtelen, lapos, elcsépelt, mechanikus (régies)
  • apatikus, közönyös, közömbös, passzív, fásult

házasságközvetítő

főnév
  • házasságszerző, társkereső, sadhen (régies), köszköpű (tájnyelvi), kuttyogó (tájnyelvi)

költség

főnév
  • kiadás, ráfordítás, kifizetés, kár (szleng, tréfás)
  • rezsi (bizalmas)
  • (tájnyelvi): költőpénz

különben

határozószó
  • különbül, jobban, kiválóbban
  • erősebben, inkább
  • másképpen, másképp, másként, más módon
  • egyébként, egyébiránt, máskülönben, amúgy, másfelől
  • (ksz-szerűen): ellenkező esetben, ellenben
  • azaz, azazhogy, mégis

aggodalmaskodik

ige
  • aggódik, aggályoskodik, tele van aggodalommal, nyugtalankodik, emésztődik, emészti magát, szorong, eszi magát, skrupulizál (bizalmas), évelődik (tájnyelvi), rémlődik (tájnyelvi)

megzavarodik

ige
  • (folyadék): felkavarodik, felzavarodik, megzavarosodik (tájnyelvi)
  • elveszti a fejét, összezavarodik, zavarba jön, azt se tudja, hol áll a feje
  • megbolondul, megháborodik, meghibban, megbomlik (választékos), bedilizik (bizalmas), meghabarodik (tájnyelvi), megkattan (szleng), megtébolyodik, megőrül, elborul, megkeveredik

manó

főnév
  • kobold, törpe, gnóm (idegen), dzsinn (idegen), mumus, bókuska (tájnyelvi)

kísértés

főnév
  • csábítás, ámítás, megrontás, kedveskedés, hízelgés
  • ösztönzés, sugallat, sugalmazás, kísértet (régies)

kifúr

ige
  • átfúr, átlyukaszt, kilyukaszt, belyukaszt, lyuggat, perforál, keresztülfúr, keresztülszúr, átszúr, átdöf, keresztüldöf
  • kitúr, kiutál
  • (szleng): elbánik (valakivel), kitol (bizalmas), kiszúr (valakivel) (bizalmas), kibabrál (valakivel) (bizalmas)

kollektív

melléknév
  • közös, közösségi, együttes, társas, testületi, csoportos

magtalan

melléknév
  • meddő, terméketlen, gyümölcstelen, gyerektelen, gyermektelen
  • nemzésképtelen, steril
  • hiábavaló, tartalmatlan

kitartó

melléknév
  • elszánt, eltökélt, türelmes, állhatatos, szívós, rendületlen, következetes, szilárd, rendíthetetlen, megingathatatlan, lankadatlan, fáradhatatlan, tántoríthatatlan, győzős (tájnyelvi)
  • hűséges, ragaszkodó
  • huzamos, szüntelen, folyamatos, állandó, szakadatlan, véghetetlen, vég nélkül való, örökké tartó
  • eltartó, pénzelő

kandúr

főnév
  • bakmacska (régies), kan macska (régies), kacor (tájnyelvi)
  • (bizalmas): nőcsábász, nőbolond, szoknyavadász, kujon (bizalmas), kéjenc, donjuan (idegen)

kontaktus

főnév
  • érintkezés, kapcsolat, viszony

mámorosító

melléknév
  • részegítő, bódító, kábító, tompító, búfeledtető
  • megigéző, elbűvölő, elbájoló, lenyűgöző, bűbájos, megejtő, magával ragadó
  • izgató, vérpezsdítő, vérforraló, szédítő