gyenge, gyönge I. szinonimái

melléknév
  • erőtlen, elesett, legyengült, leromlott, energiátlan, bágyadt, fáradt, pilledt
  • vézna, nyápic, csenevész, törékeny, beteges, fejletlen, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), venyige (szleng), hadibéna (szleng), halnivaló (tájnyelvi), nyüszüge (tájnyelvi)
  • munkaképtelen, hasznavehetetlen Sz: a szél is elfújja; alig áll a lábán; elfújja, mint aszott szénát a szél; erős, mint a kócmadzag; erős, mint aki csutkán telelt; erős, mint a sörecet; erős, mint az oláh ecet, két liter egy főzet; erőtlen, mint a bőréből kivetkezett kígyó; erőtlen, mint a tót kaszás; gyenge lábon áll; gyenge, mint a puliszka; gyenge, mint a bőrehagyott kígyó; gyenge, mint a pókháló; gyenge, mint a harmat; gyenge, mint az őszi légy; hálni jár belé a lélek; jó húsban van, fél kézzel eszi a nápolyit; majd elfújja a szél; olyan erőtlen, még a lehelet is árt neki; olyan, mint a váltott gyerek; olyan, mint az árnyékon nőtt bodza; rossz bőrben van; szédeleg, mint az őszi légy
  • korai, fiatal, zsenge, tejes
  • puha, lágy, finom
  • erélytelen, puhány, elpuhult, határozatlan, gyengekezű, tehetetlen, gyámoltalan, pipogya
  • befolyásolható, ingatag, bizonytalan, habozó
  • gyatra, silány, elégtelen, vacak, jelentéktelen, csekély, gyér, szerény
  • hatástalan, ügyetlen
  • (szél): enyhe, mérsékelt
  • (ebéd): könnyű, sovány, tartalmatlan, híg
  • (hang): halk, suttogó, fályolos, fakó, erőtlen

gyenge, gyönge II. szinonimái

főnév
  • hiba, fogyatékosság, sebezhető pont, Achilles-sarok (választékos)
  • passzió (bizalmas), gyönyörűség, szórakozás, hobbi, dili (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

középszer

főnév
  • (régies): középút
  • középszerűség

szokott

melléknév
  • szokásos, megszokott, szokványos, szokásszerű, közönséges, mindennapos, mindennapi, rendes, bevett
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gyenge, gyönge szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

girbegurba

melléknév
  • girbegörbe, tekervényes, kanyargó, íves, hajlásos, zegzugos, csaponos (tájnyelvi), kacsibás (tájnyelvi)

felvesz, fölvesz

ige
  • felemel, felszed, összeszed, felkap, felnyalábol, felmarkol, felvellint (tájnyelvi), ölbe vesz
  • magára vesz, felölt, magára ölt, rávesz, felhúz, felránt, magára kap, magára ránt, belebújik
  • (pénzt): átvesz, felmarkol, felmar, felnyal (szleng), felgombol (szleng)
  • magába fogad, felszív, magába szív, elnyel, beiszik (valamit)
  • (szokást): eltanul
  • alkalmaz, felfogad, felbérel, szerződtet, szegődtet (tájnyelvi)
  • filmre vesz, magnóra vesz, rögzít

felőrlődik, fölőrlőd

ige
  • felmorzsolódik, tönkremegy, belepusztul, rámegy, agyonfárasztja magát

északi-sarki

melléknév
  • arktikus, sarkvidéki

gumi

főnév
  • kaucsuk, ruggyanta (régies), ebonit, macskaméz (régies)
  • gumiabroncs, kerékvető
  • radír, radírgumi, törlőgumi
  • (szleng): óvszer, koton (bizalmas), köpeny (szleng), munkaruha (szleng), zokni (szleng)

hangszín

főnév
  • tónus, árnyalat, hangárnyalat, hanghordozás, hangzás, orgánum (választékos), hangorgánum (választékos), tonalitás (szaknyelvi), intonáció
  • hangnem, beszédmód, modor

papi3

főnév
  • (bizalmas): étel, pép, pempő, kaja (bizalmas)

elnyugszik

ige
  • megpihen, elpihen, elalszik, nyugovóra tér, lefekszik
  • meghal, elhalálozik
  • (nap): lenyugszik, leáldozik (választékos), leszentül (tájnyelvi)

elkotródik

ige
  • eltávozik, odébbáll, eltűnik, elkullog, elsomfordál, eloldalog, eltakarodik, elillan, eliszkódik (régies), elszelel, elhordja az irháját, lelécel (szleng), szedi a sátorfáját, felszívódik (szleng), lekopik (szleng), eleblábol (tájnyelvi)

besötétedés

főnév
  • sötétedés, esthajnal (régies), szürkület, esthomály, alkony, alkonyat

elsikkad

ige
  • elvész, semmivé válik, elveszik, eltűnik, elpusztul (tájnyelvi), elemésztődik (régies), elsikamlik (tájnyelvi), ellappan (régies)
  • (tehetség): elkallódik, elforgácsolódik

hártya

főnév
  • héj, bőrke, bőröcske (régies), burok, lemezke, film, serosa (szaknyelvi), velum (szaknyelvi), lantorna (régies), pille (régies), enyeg (régies), háportyika (tájnyelvi)
  • hályog
  • hártyapapír, pergamen

hitetlenkedik

ige
  • kételkedik, kétkedik, bizalmatlankodik, gyanakodik, él a gyanúperrel, tamáskodik, nem hisz a szemének

kiéleződött

melléknév
  • éles, kiélezett, elmérgesedett, feszült, ellenséges

jelez

ige
  • tudat, jelt ad, hírül ad, bejelent, értesít, beharangoz, mutat, regisztrál, indexel, indikál (szaknyelvi)
  • jósol, jövendöl, prófétál (régies), prognosztizál
  • figyelmeztet, int, sejtet, éreztet, céloz, utal (valamire), vall (valamire), demonstrál
  • elárul, tükröz, érzékeltet, kifejez
  • szemléltet, feltüntet, ábrázol, mutat, jelöl

gyeplabda

főnév
  • gyephoki, hoki

gereblyéz

ige
  • gereblyél, gereblél (tájnyelvi)
  • (szleng): fésül

hajózás

főnév
  • hajóközlekedés, kabotázs (szaknyelvi), navigáció (szaknyelvi), navigálás (szaknyelvi)
  • tengerhajózás, tengerészet
  • vitorlázás, evezés
  • léghajózás, repülés

járóbeteg-rendelés

főnév
  • ambulancia (szaknyelvi)

gyötrelem

főnév
  • gyötrődés, boldogtalanság, fájdalom, szenvedés, kínlódás, kín, kínszenvedés, törődés, megpróbáltatás, mártíromság, vértanúság, tortúra, passió (régies)
  • vesződség, fáradság, munka

fenyőerdő

főnév
  • fenyves, fenyves erdő, tűlevelű erdő, bojtos (tájnyelvi)

halmaz

főnév
  • rakás, csomó, halom, tömeg, gomolyag, tömkeleg, stósz (bizalmas), marék, kupac, köteg, nyaláb, csokor
  • sokaság, összesség, halmazat (szaknyelvi), konglomerátum (választékos)
  • (jelzőként): halomnyi, sok

jelen III.

határozószó
  • itt, ott, a helyszínen